Néprajzi Múzeum
Budapest 1146, Dózsa György út 35.
Telefon: +36 1 474 2100
E-mail: info@neprajz.hu
Szöveg: Koltay Erika
A szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékében jelenleg szereplő negyven örökségelem közé 2013-ban került fel a Hagyományos halászat a Duna magyarországi alsó szakaszán. A Néprajzi Múzeum készülő új gyűjteményi kiállításának egyik témája éppen az örökség fogalma, ahol a rendezők ezt a nagyon összetett, gyakran problémáktól sem mentes kulturális jelenséget kívánják elemezni.
A Szellemi és tárgyi címet viselő altéma középpontjában a tárgyak jelentése, formája és szellemi tartalmuk kapcsolatának vizsgálata áll. Egyes szellemi-kulturális örökségek esetében a tárgyak fizikai léte mellett a tárgyhoz kapcsolódó jelentés is fontos szerepet kap. Máskor a tárgy pusztán a hordozó szerepét tölti be, ami koronként változhat. Vannak olyan szellemi kulturális örökségelemek, ahol a tárgynak mint hordozónak a fizikai formája és jelentése is öröklődik, s ezáltal a tárgy változatlan eleme lesz a kulturális folyamatoknak, gyakorlatoknak, más esetekben viszont a tárgy mint hordozó csak az adott pillanatban része a gyakorlatnak, és csak a múzeumi gyűjteménybe kerülve válik örökséggé. Az itt bemutatásra kerülő, napjainkban elkészített halászati eszközökkel arra a jelenségre szeretnénk rámutatni, hogy az örökséget hordozó tárgyak eredeti formájukat megtartva, de más, újabb anyagokból elkészítve járulnak hozzá a szellemi kulturális örökségelem fenntartásához és kifejezéséhez. A kiállításban ezt az új halászati eszközt együtt állítjuk ki a gyűjteményben található azonos típusú, ebből a térségből származó régi dobóhálóval.
Dobóháló NM 2021.29.2. Kerék Eszter felvétele
A dobóháló a kisszerszámos halászok egyik eszköze. A kisszerszámos halászok, (röviden: kishalászok) a nagyhálós hivatásos halászoktól eltérően olyan területeken tudják eszközeiket használni (nádasok, bokros partszélek, kövezések, tuskós medrek), ahol a nagyhálókat nem lehet hatékonyan alkalmazni. A kishalászok kategóriájába tartoztak a paraszthalászok, a mellékfoglalkozású halászok és napjainkban a rekreációs, szabadidős tevékenységet folytató kishalászok. A kisszerszámos halászatnak fontos vonása, hogy a halászok eszközeiket ma is saját maguk készítik. A Néprajzi Múzeum új dobóhálóját Bálint Péter bajai halász készítette új anyagok felhasználásával, a régi formát megtartva. A hálókötés alapjait halász nagyapjától tanulta.
A bajaiak által pöndölynek nevezett, perlonból kötött dobóháló 30 mm-es szembőségű, 75 szemről indított, 15 szem szaporítással kötött, 360 hálószemig bővített. Kiterítve alakja szoknyára emlékeztet, helyi neve is innen származik. A háló felső részén található hálókarika vasból van. Az alján körbefutó, az ólomgömböket tartó „ólmos ín” sodrott kötél. A háló alján 5 szem magasságban a háló dupla kötéssel készült, hogy minél erősebb legyen. A hálónak ez a része érintkezik ugyanis a folyó talajával, ahol könnyen beakadhat ágakba, kövekbe. A hálón körben barna díszsor fut. A díszsor úgynevezett félszem kötéssel készült. A háló belsejében az összehúzó zsinórokat alul az ólmos ínhoz kötik. Ezek az összehúzó zsinórok, másnéven spinglik vagy csarnokok a több méter hosszú dobókötélben egyesülnek. Az ólmos ínra a súlyozási aránytól függően, arányosan elosztva kerülnek elhelyezésre az ólomgolyók. Ezen a hálón minden második hálószemhez került egy ólomgolyó, melyeknek súlya összesen kb. 5-6 kg. A halászok az ólomgolyókat is házilag öntik az ólomöntő, azaz kokilla segítségével. A vizes háló súlya elérheti 8-10 kg-ot is: eldobásához erő és nagy ügyesség kell.
A dobóhálót minden évszakban használják, de fő idénye az ősz, amikor a halak már csoportokba verődve úsznak. A kisszerszámos halászat teljes egészében a természetes élővizeken zajlik napjainkban is. A halásznak a hatékony halfogás érdekében ismernie kell a halak életciklusait, táplálkozási szokásait, szaporodásukat és ívó helyeiket. Ismernie kell a vízjárás változásainak hatását a halak fellelhetőségére, azaz a vízállás változásával mikor, hol, s milyen hal található, azt milyen szerszámmal, eszközzel érdemes az adott időszakban halászni. Mindez egy nagyon finoman összehangolt rendszerben történik, melyet a halásznak állandóan figyelnie kell, hogy az optimális halászati módot és helyet válassza a halfogásra. A ma érvényben lévő halászati törvény szerint a kiseszközös halászat csak hobbi- tevékenységként végezhető. Ez a törvényi szabályozás az egykor több halásznak megélhetést nyújtó halászati formát és az ehhez kapcsolódó speciális tudást a kihalás, a felejtés útjára sodorja. A folyamatot talán lassíthatja az, hogy a tevékenység ott szerepel a szellemi kulturális örökségeink között.
Halászat dobóhálóval Baján. A halász előkészíti a dobóháló kötelét a dobáshoz. NM F182801 Baja, 1952 Bene Zsuzsanna felvétele
Halászat dobóhálóval a Fekete-tengeren NM R 6074 Krím-félsziget, Oroszország, 1903 Nécsey István grafikája