Amerikából jöttem – Kovács Zsófia utazóládája

A Magyarországról Amerikába emigrálás 1885 és 1920 között érte el legnagyobb hullámát. A rossz gazdasági viszonyok közt tengődő szegény lakosság nem tudott ellenállni a gazdaságilag fejlődő és a kitörésre lehetőséget adó Egyesült Államoknak. A folyamatot elősegítették az Amerikát megjártak lelkesítő beszámolói és az Európa-szerte működő ügynökhálózatok, amelyeken keresztül az amerikai nagyiparosok igyekeztek biztosítani a folyamatos munkaerő-ellátást. A hajók a hivatalos kivándorlási kikötőből, Fiuméből indultak New Yorkba, és az Ellis Island-i dokkban kötöttek ki, ahol a bebocsátási eljárás zajlott.  

Érkezés után orvosi vizsgálat várt a bevándorlókra, s aki túljutott a bevándorlási tisztek kérdésein is, annak már egyenes útja volt az irodába, ahol pénzt és vasúti jegyet válthatott. Ha az érkező valamelyik vizsgálaton nem felelt meg, elzárták, befogadásáról vagy kitoloncolásáról az orvos és a bevándorlási tiszt jelentése alapján egy különleges vizsgálóbizottság döntött – ezért nevezték Ellis Islandet a Remény, a Sóhajok és a Könnyek szigetének is.  

Vélhetően a kiállított utazóláda eredeti tulajdonosa, Kovács Zsófia is itt ért partot 1904-ben. New Yorkban töltött éveiről kevés információ áll rendelkezésünkre. Itt ismerkedhetett meg Révész Sándorral, és 1909. december 26-án itt adott életet közös kislányuknak, Révész Ilonának. Ilonát négy nappal később, december 30-án keresztelte meg a New York-i magyar református templom lelkésze, Kuthy Zoltán. Keresztszülei Szűcs József és Dénes Ilona voltak. Kovács Zsófia kislányával 1910-ben jött vissza a Szabolcs vármegyei Dombrádra. Amerikában szerzett tárgyait, többek között egy kávés- és egy vizeskészletet, ebben az utazóládában hozta haza.  

A fenyőfa láda felületét vászon borítja, szegelt bőrpántokkal, sarkait vasalások díszítik, védik. Benne kiemelhető, kétrekeszes, fülekkel ellátott fiók található, amely a láda belsejéhez hasonlóan drapp papírral van bevonva. A tető belső felére több tucatnyi, a Johnson&Johnson cég korabeli márkajelét ábrázoló matricát ragasztottak, amely arra enged következtetni, hogy a láda tulajdonosa vagy egy közeli ismerős talán kapcsolatban állt a vállalattal.  

Kovács Zsófia utazóládáját féltve őrizte, szobájában tartotta. Az Amerikából hozott tárgyakat lánya, Csáki Sándorné Révész Ilona örökölte meg. A láda és a készletek egy-egy darabja (egy vizespohár és egy porcelán tejszínkiöntő), továbbá Révész Ilona New Yorkban kiállított keresztlevele 1982-ben került a Néprajzi Múzeum gyűjteményébe. Az utazóládát eredeti állapotában, restaurálatlanul állítottuk ki.