Dísztörülköző – égi és földi jelenségekkel

2018. augusztus

 

A népi feliratos tárgyak között különleges helyet foglal el a német nemzetiségű, evangélikus vallású faluból, a Bács-Kiskun megyei Hartáról származó dísztörülköző. A textíliákba öltött feliratok – általában nevek és monogramok – elsősorban a tulajdon jelzésére szolgáltak. A motivációk között azonban szerepet játszott a jeles események múló pillanatának megörökítési vágya is.

Az emlékezésre leginkább az egyéni, családi életben bekövetkező fontos változások, így például a szerelmi kapcsolat, az eljegyzés és a házasságkötés inspiráltak, a nagy történelmi fordulatok csak ezután következtek gyakoriságban, fontosságban. A hartai díszkendő egyedisége éppen abban rejlik, hogy készítőjét nem ezek az indíttatások, hanem szokatlan módon az általa megtapasztalt rendkívüli égi és földi jelenségek késztették a feliratozásra. A magyar népi textíliák fölírásaira oly jellemző szűkszavúság ellenpéldájaként a hímző terjedelmes szöveggé kerekített tudósításban számolt be e természeti jelenségekről:

Erós várunk nékünk az Isten És oltalmunk ellenség ellen / 1911ben ilyen Csillag volt latható az Égen Földrenges is volt akkor varta Egel Janosné Lehotzki Margit 1913
Marzius 10én Harta

A házi szövésű kendervászonra tarka gyapjúfonallal, keresztszemes öltéssel kivarrt munkán a felirat kiemelten, a díszkendő felső részére került. A tartalomra utaló üstökös és hulló csillagok képe mellett a szöveget változatos virág- és állatmotívumokkal körülvett oltár-ábrázolás is illusztrálja. A kompozíciót fönt lóhereleveles inda, lent két sorban virágok és madarak, illetve koronás nőalakok zárják le.

A hímzés az iskolai kézimunka-oktatásban készült mintakendők stílusát idézi azzal, hogy az alkotó a mintakendőkön általánosan kedvelt motívumkincsből válogatott, melyek közé az oltár ábrázolása is beletartozott, és azokat a főmustrában feltűnően, egymástól függetlenül, foltszerűen helyezte el. A tárgy lakásdíszítő szerepéből adódóan azonban láthatóan törekedett arra, hogy ezekből a mintaelemekből egy megszerkesztett mustrát teremtsen. Az előképnek megfelelően a felirat is azt a helyet foglalta el, ahol a hímzés-mintakendőkön az ábécé betűi szoktak sorakozni.

A szövegben említett rendkívüli természeti jelenségek mindig is komolyan foglalkoztatták az emberiséget. A ritkán felbukkanó és az égen nagy fénnyel végigszáguldó üstökösökre mint egy eljövendő sorscsapás, háború előhírnökeire tekintettek. Ez történt az 1910-ben megcsodálható Halley-üstökös esetében is. Amikor pedig 1911. július 8-a éjjelén kecskeméti epicentrummal egy 5,6 erősségű földrengés rázta meg a térséget, amely Hartán is éreztette hatását, abban a népi hiedelem igazolását láthatták. Felirata alapján Lehotzki Margit is igaznak tartotta ezeket a baljós előjeleket, sőt később sem feledkezett meg róluk, hiszen nem azonnal, hanem csupán két évvel később, 1913-ban foglalta írásba tűjével az átélt eseményeket egy olyan tárgyon, amely figyelmeztetőül mindig a szeme előtt lehetett. Védelemül, keresztény hitének erejében bízva kissé módosítva idézett az evangélikusok egyik legkedveltebb egyházi énekének kezdetéből („Erős vár a mi Istenünk … Ha ő velünk, ki ellenünk?”), amennyiben jóval konkrétabban háborúra utaló módon fogalmazott: „ellenség ellen” oltalmunk az Isten.

A történelem mintha csak a néphit koreográfiáját követte volna: 1914. július 28-án kitört az első világháború.

Katona Edit

Kiadványok a témában

Kapcsolódó adatbázisaink