A könyvtári gyűjtemény

A Néprajzi Múzeum Könyvtára tudományos szakkönyvtár, teljes állománya meghaladja a 185.000 kötetet. Főbb gyűjtőköri területei:

  • néprajz
  • antropológia
  • muzeológia
  • társtudományok és határtudományok (történelem, szociológia, honismeret, művészettörténet, régészet stb.) tudományos irodalma.

A néprajz területén teljességre törekvően gyűjti a hazai, szelektíven a külföldi hungarika irodalmat. Jelentős állománnyal rendelkezik a néprajztudomány külföldi, idegen nyelvű szakirodalmából is.

Kiterjedt nemzetközi cserekapcsolatok révén - különösen a periodikák tekintetében - gazdag gyűjteménnyel rendelkezik a világ szinte valamennyi régiójának, számtalan nyelvű néprajzi, antropológiai, népismereti szakirodalmából.


A gyűjteményben hét munkatárs dolgozik. Lehetőséget nyújtunk informatikus könyvtáros szakon tanuló hallgatók számára kötelező szakmai gyakorlat végzésére, valamint örömmel fogadjuk önkéntesek jelentkezését a legkülönfélébb kisegítő feladatokra. Érdeklődni és jelentkezni a könyvtárvezetőnél lehet a szollosy @ neprajz.hu címen.

 

A könyvtár története

A XIX. század második felében a Nemzeti Múzeum keretei között indult meg a néprajzi gyűjtés, ekkor kezdték a kutatók a néprajzi, vagy korabeli kifejezéssel a táj- és népisme, körébe tartozó könyvek gyűjtését is. Ezek a könyvek 1888-tól a Xántus János vezette Néprajzi Osztályon kerültek elhelyezésre. Helyét tekintve mindig ott, ahol a számtalan költözést megért néprajzi gyűjtemény lakott.

Xantus utóda, Jankó János a néprajzi könyvtárat is tudományos szakkönyvtárrá kívánta fejleszteni. 1896-ban a múzeum fejlesztési tervében így ír a könyvtárról: "A gyűjtemények gyarapításán kívül azonban még a könyvtár fejlesztésére is szükség van: a legfontosabb szakfolyóiratok, az alapvető munkák még mindig nincsenek meg könyvtárunkban... Egyetemünkön sajnos ethnographiát nem tanítanak s így a tisztviselő képzését csakis az osztályban nyerheti egy jól összeállított szakkönyvtár felhasználásával." Jankó szükségesnek látta továbbá, hogy külön pénzkeretet biztosítsanak a könyvtár fejlesztésére, valamint hogy egy múzeumi tisztviselő a nemzetközi gyűjtemény kezelése mellett a könyvtárt is gondozza. Sikerült is elérnie, hogy 1898-tól évi 1000 frt-ot biztosítsanak a néprajzi osztály szakkönyvtárának gyarapítására.

Jankó nemcsak a hivatalos pénzekért harcolt, példát mutatott az adományozásra is; két földrészről szerzett halászati könyvtára a gyűjtemény értékes része. 1902-ben Herrmann Antal (1851-1926) néprajztudós, egyetemi tanár és nyomdatulajdonos, a Néprajzi Társaság egyik fő szervezője, 1500 kötetes könyvtárát adományozta a múzeumnak, ezzel az adománnyal megkétszereződött a gyűjtemény. A magánadományok között szerepel Fuszek Rudolf magyar orvos, későbbi libériai egészségügyi miniszter, néprajzi gyűjtő könyvgyűjteménye, a Fock-gyűjtemény, Solymossy Sándor néprajzkutató hagyatéka és egy német könyvkereskedés több száz külföldi folklór tárgyú könyve. 1911-ben a Néprajzi Társaság is "örökös letétként" a múzeumi könyvtárnak adta át könyvgyűjteményét.

A II. világháborúban (ekkor a múzeum a Népligeti Gimnázium épületében volt) a műtárgyak mellett már nem tudták a könyvtárat is kellő módon megóvni. A műtárgyakat 1942-től mentették a Nemzeti Múzeum pincéjébe, de a könyvek többsége a polcokon maradt. Csupán a főváros ostroma alatt 1944. december 26-án kezdtek hozzá Gunda Béla vezetésével a szakkönyvtár legértékesebb darabjainak pincébe menekítéséhez. Így azután a múzeum könyvei nagymértékben pusztultak a harcok során; belövést követően légnyomás szórta szét a könyveket, később géppuskaállást építettek a könyvekből.

1947-ben önállósult a Néprajzi Múzeum, ez időtől a könyvtár is a múzeum önálló osztályaként működik.

A könyvtár gyűjteményének egységét, szakszerű feltárását, a nyilvánosság számára elérhető működését, s nem utolsósorban tudományos rangját a tudós Sándor István (1907-1994) alapozta meg, aki 1946-1969 között a könyvtár vezetője volt. Itt készültek hatalmas bibliográfiai munkái: a magyar néprajztudomány bibliográfiája 1945-1954 és 1955-1960 közötti ciklusbibliográfiai, valamint a nagy retrospektív vállalkozás: A magyar néprajztudomány bibliográfiája 1850-1870.

Azóta is a könyvtárban készül a Magyar Néprajzi Bibliográfia kurrens vállalkozás, amelynek utolsó, nyomtatott formában megjelent kötete a 2004-2005 tárgyéveket fogta át. A továbbiakban csak elektronikus kiadványként él. A bibliográfia online katalógusa az 1995-ös tárgyévtől naprakészen tartalmazza a feldolgozott tételeket.

A könyvtár állományának számítógépes katalogizálása 1990-ben kezdődött, a kurrens gyarapodás feldolgozása mellett retrospektív feldolgozással is. Az online katalógus 2001. augusztusától érhető el.

 

Muzeális könyvgyűjtemények

  • XVIII-XIX. századi könyvek, többségükben Herrmann Antal könyvadományából
  • kalendáriumok gyűjteménye a XIX. század második feléből
  • XIX. századi ponyvakiadványok.