Új szerzemények és könyvajánlók

Új szerzeményeink havonta frissülő jegyzékét erre a linkre kattintva érheti el.

Könyvajánlatunk

 

Tatyjana Minnijahmetova: Az ismeretlen ismerős - Tanulmányok a baskortosztáni udmurtok vallásáról (2015)

Tatyjana Minnijahmetova – aki maga is udmurt - tanulmányai rítustanulmányok: a naptári szokásokhoz, az emberélet fordulóihoz kapcsolódó szokásokkal, szent helyekkel, gyógyítással kapcsolatos rítusokkal foglalkozik, illetve a háznak és részeinek rituális, szakrális aspektusait mutatja be. Ez a rítusközpontúság nem véletlen: a Kámán túli udmurtok számára etnikus identitásuk legfontosabb aspektusa mind a mai napig pogány vallásuk folytonossága: pogányságuk az, ami a környező oroszoktól és a török nyelvű népektől megkülönbözteti őket, és emiatt nevezik magukat az Udmurt Köztársaságban élő, megkeresztelkedett udmurtokkal szemben igazi udmurtoknak.

A könyv címe arra utal, hogy szerzője egyszerre a vizsgált kultúra hordozója és kutatója is. Minnijahmetova egy udmurt faluban született és dolgozott tanárként, majd néprajzkutatóként számos külföldi egyetemen megfordult, többek között Pécsi Tudományegyetemen is tartott kurzust az udmurt néprajzról.

Terjedelem: 193 p.

Könyvtári jelzet: D 75.576

Ózer Ágnes: Volt egyszer egy Újvidék. Adalékok Újvidék társadalomtörténetéhez (2014)

Ózer Ágnes történész, az Újvidéki Városi Múzeum muzeológusaként foglalkozik a város történetével. Kötetében kiterjedt levéltári és sajtótörténeti kutatásai alapján, és a múzeumban őrzött képanyag felhasználásával prezentálja az újvidéki polgári életforma kialakulását. Az írások zöme a 19. századi élettel foglalkozik, de a feldolgozás eljut a 20. századig. A kutatás során a szerző tudatosan és hangsúlyosan törekedett arra, hogy a magyaron kívül szerb és német forrásokat is felhasználjon, és átnézzen minden olyan nemzet nyelvén íródott cikket, feljegyzést, egyéb forrást, amely a város történetéhez jelentősen hozzájárult; ebben a könyv feltétlenül különbözik sok más feldolgozástól. Számtalan fotó, korabeli fényképalbum segítségével tárulnak elénk többek között a millenniumi ünnepségek, a hajdani újvidéki nyarak, a gyerekek, asszonyok hétköznapjai. Külön fejezetben kapott helyet Vajda Dezső, az újvidéki polgárság fotográfusának munkássága.

Terjedelem: 135 p.

Könyvtári jelzet: D 75.410

 

Bernd Schmelz (Hg.): Weihnachten in der Welt (2016)

A karácsony, a keresztények egyik legnagyobb ünnepe az egész világon elterjedt és számos nem keresztény társadalomban is nagy jelentőséggel bír. Ennek megfelelően a  különböző népek és közösségek új tartalmakkal ruházták fel és különböző rítusokkal élik meg, melynek változatosságát hivatott bemutatni a Hamburgi Völkerkunde Museum tanulmánykötete. A szerzők kurátorok, történészek, teológusok és kultúrakutatók: európai, ázsiai, afrikai, dél-amerikai és csendes-óceáni térségbeli közösségek karácsonyi hagyományait és tárgyi világát mutatják be gazdag képanyaggal.

Terjedelem: 263 p.

Könyvtári jelzet: D 75.717

 

Esther Gajek: Seniorenprogramme an Museen. Alte Muster - neue Ufer (2013)

Az nyugat-európai társadalmakban folyamatosan növekvő aktív nyugdíjasréteg a múzeumok látógatóinak egyre jelentősebb részét képezi, új kihívásokat és feladatokat teremtve. A múzeumi szeniorprogramokra nagy igény mutatkozik Németországban is. Ezt e jelenséget veszi szemügyre Esther Gajek, a Regensburgi Egyetem munkatársának empírikus kutatása is. Különböző típusú múzeumok idősprogramjait vizsgálva, részvevőkkel interjút készítve tárja fel a múzeumpedagógia e speciális, még meglehetősen artikulálatlan területének lehetőségeit és funkcióit. Egyben a tanulmány az is megmutatja, hogy az etnográfiai szemléletmód alkalmazása milyen közvetlen hasznos információkat tud nyújtani a társadalmi és egyéni problémák megoldásaihoz.

Terjedelem: 320 p.

Könyvtári jelzet: D 75.704

 

 

Feurstein-Prasser / Staudinger (Hg.): Chapeau! Eine Sozialgeschichte des bedeckten Kopfes (2016)

A kalapok és a különböző más fejfedők egyszerű védőfunkciójuk mellett fontos szimbolikus kifejezőeszközök is. Beszélünk róluk, és ők maguk is beszélnek a divatról, viselőjük kulturális és vallási hovatartozásáról, politikai beállítódásáról és társadalmi rangjáról. A Wien Museum 2016-os kiállítása és katalógusa öt szempont szerint közelíti meg a kalap bécsi kultúr- és társadalomtörténetét 1848-tól napjainkig: a kalap mint hatalmi jelkép,  mint társadalmi státus kifejezése, mint egyenruha, mint politikai szimbólum és végül mint a személyes identitás kifejezőeszköze.

Terjedelem: 174 p.

Könyvtári jelzet: D 75.454

 

 

 

Csoma Gergely: A megkötött idő. Varázslások, rontások, archaikus imák és népmesék Moldvából (2016)


Csoma Gergely munkássága során kilenc könyvet jelentetett meg a moldvai csángókról. Jelen kötet negyven év gyűjtött anyagát mutatja be: külön tárgyalva a déli és az archaikusabb északi csángó települések hiedelemszövegeit, imáit.  A ráolvasások, archaikus imák, varázslások, gyógyítások, hiedelemtörténetek autentikus nyelven, a rögzített hanganyag alapján szólalnak meg, kiegészítve az adatközlő nevével, a gyűjtés helyével, dátumával.

Terjedelem: 679 p.

Könyvtári jelzet: B 75.396

 

 

Michael Hamson: The Art of the West Sepik (2008)


Michael Hamson, óceáni törzsi művészetre szakosodott amerikai műgyűjtő és műkereskedő az elmúlt években számos kötetet publikált az általa részben személyesen terepen gyűjtött és vásárolt tárgyakból. Jelen kötet a Pápua Új-Guinea nyugati területén fekvő West-Sepik tartomány kevéssé ismert hagyományos művészetére fókuszál. A gyakran felületi díszítés nélkül készülő tárgyak szigorú archaikus egyszerűsége köszön vissza a kötet képein. A katalógus mintegy ötven eddig publikálatlan műtárgyat mutat be, elsősorban famunkákat: dobokat, fegyvereket, edényeket.

Terjedelem: 68 p.

Könyvtári jelzet: B 75.513

 

 

Tereza Pojarová (ed.): Traditional food in the Central Europe. History and changes (2013)


A Cseh Tudományos Akadémia Etnológiai Intézete által kiadott tanulmánykötet tíz írást tartalmaz a táplálkozáskutatás témaköréből. A cseh, szlovák, magyar és szlovén szerzők írásai részben a táplálkozási szokásokban bekövetkezett változásokra koncentrálnak egy-egy esettanulmányon keresztül, részben pedig a tradicionális (paraszti) konyha mai szereplehetőségeit tárgyalják. Szó esik a csehországi sütemény- és édességkészítés történetéről, a szlovák juhtejfeldolgozásról, a szlovén alpesi tejgazdaságról és a gyomaendrődi ételkészítő specialisták jelentőségéről is.

Terjedelem: 197 p.

Könyvtári jelzet: D 75.499

 

 

Papp Árpád (szerk.): Igaz történetek Mindenkiföldjéről. Vajdaság/Délvidék (1941–1944) I. köt. (2015)

Az 1941 és 1944 közötti időszak a vajdasági magyarság 20. századi történelmének egyik legtraumatikusabb periódusa. Az a hagyományos történelmi/ideológiai felfogás, mely szerint az egyértelműen jó és az egyértelműen rossz közötti leszámolás színtere lett volna a Vajdaság is, elsősorban a győztes oldalról megfogalmazott szemlélet. E hivatalos „külső” állásponttal szemben a traumatikus élmények, az azokra való visszaemlékezések szintjén fenn maradt az időszak másik, „belső” olvasata. A negyvenes évek eseményeinek vajdasági magyarok részéről történő „saját vagy belső” vizsgálatára tett kísérletek egyik sajátossága, hogy a hivatalos ideológia bipoláris logikáját magukévá téve, egyoldalú képet mutat(hattak), mint az évtizedekkel korábbi hivatalos történetírás.

A kétkötetes mű első része a vonatkozó néprajzi kutatásokat összegzi, és százhatvan visszaemlékezésen keresztül mutatja be a második világháború vajdasági eseményeit. Az egyéni élettörténetekből egy település mikrotörténelme rajzolódik ki.

Terjedelem: 623 oldal

Könyvtári jelzet: D 75.273

 

 

 

Roman Doušek – Daniel Drápala – Marie Novotná (eds.): Traditional Folk Culture in Moravia: Time and Space (2015)

Morvaország hagyományos népi kultúrájának 1750 és 1900 közötti időszakát ismerhetjük meg hat tematikusan csoportosítva: az őslakosok kultúrája, külső kulturális hatások, időbeli stabilitás és változékonyság, területi egység és regionális különbségek.

A középpontban a morvaországi vidék áll: a falvak és a vidéki városok lakóinak gondolkodása, viselkedése, élete – ezek állandósága és időbeli változása. A szerzők, példákkal illusztrálva az egyes kulturális jelenségeket, megvilágítják a népi kultúra kialakulásának folyamatát, valamint alkotóira és hordozóira gyakorolt hatását. A több szempontú megközelítés, gazdag képanyaggal kiegészítve, a morvaországi vidék történetének és életének szélesebb körű megismerését teszi lehetővé.

Terjedelem: 223 oldal

Könyvtári jelzet: B 75.295

 

 

Halász Péter: „Cserefának füstje hozta ki könnyvemet…” Néprajzi, tudománytörténeti írások a moldvai magyarokról (2015)

Halász Péter munkájának öt éves periódusát öleli fel a kötet, a moldvai csángók kultúrájának leírása és közreadása céljával. A tanulmányok többsége korábban folyóiratokban, köszöntő kötetekben jelent meg.

Négy téma köré rendeződik a tartalom: a csángók története, a hagyományos népélet emlékei, a csángó kultúra kutatói, az elmúlt évek csángó-kutatásai. Más Kárpát-medencei régiókkal és csoportokkal ellentétben a csángók megőrizték hagyományos kultúrájukat, ami ma is kutatható, tanulmányozható.

Az írott forrásokon túl az oral history módszerére támaszkodva mutatja be a szerző Mátyás király moldvai kalandjait. A moldvai magyarság vándorlásait helynevek és legendák segítségével ismerhetjük meg. A kötet bemutatja a moldvai magyarok hagyományos halászatát, a közösségi legelőhasználatot, a kecsketartás jelentőségének változását, a 19. század végi szőlő- és borkultúrát, a kútépítést, a lakodalmat mint gazdasági vállalkozást, a szarvasmarha és tejhaszon mágikus védelmét.

A közelmúlt kutatásai Halász Péter szerint kevés visszhangot kaptak, ezért emeli ki tanulmányaiban Pozsony Ferenc munkáját, Gazda László csángó helytörténeti lexikonát, Faragó Laura csángó népdalgyűjtését, a moldvai magyarság írott nyelvemlékeit, Jakab Attila, Iancu Laura vizsgálódásait, Oláh-Gál Elvira interjúit és riportjait. A csángó kultúra kutatói közül Jerney János, Radu Rosetti, Imets Fülöp Jákó, Dr. Ioan Forent, Mikecs László, Lakatos Demeter, Kaszáp István munkásságát ismerteti.

Terjedelem: 460 oldal

Könyvtári jelzet: D 75.268

 

 

A Meeting: Folk woodcuts int he collection of Józef Gwalbert Pawlikowski found in Lviv (2014)

2012-ben, Lvovban került elő az az értékes, évtizedekig lappangó népi, szakrális fametszet-gyűjtemény, aminek darabjait a 19. században gyűjtötte Józef Gwalbert Pawlikowski, s amely második világháború évei alatt a szétszóródott. A lvovi Vasyl Stefanyk Nemzeti Akadémiai Könyvtár és a krakkói Seweryn Udziela Néprajzi Múzeum munkatársainak együttműködésével azonban ismét kutathatóvá vált.

E kötet első alkalommal adja közre együtt a kollekció darabjait. A könyv első részében négy tanulmány olvasható a metszetek jelentőségéről, különös tekintettel a Mária- és Krisztus-ábrázolásokra, valamint a védőszentek megjelenítéseire. A második rész pedig katalógus, melyben a nyomatok képe és ikonográfiai leírása található.

Terjedelem: 397 oldal

Könyvtári jelzet: B 75.252