A hónap műtárgya

2017. máj. 10. - folyamatosan

A Néprajzi Múzeum májusi műtárgya egy különleges hangszer. A gyufaszálból készített brácsának gyűjtője és leltározója, Birinyi József az alábbiakat tartotta fontosnak rögzíteni róla: „A készítő elmondása szerint kb. 300 doboz gyufából készült. A gyufaszál brácsát Gagyi Lajos OSZK engedéllyel rendelkező vendéglátós nyugdíjas muzsikus cigány ember készítette 1987-ben (november 28-án szólalt meg először a hangszer). A brácsákat, bőgőt, hegedűt, csellót javító-készítő autodidakta hangszerkészítő, a Nők Lapjában megjelent fotó alapján – amelyen egy lengyel hangszerkészítő volt gyufaszálakból készített hegedűjével – határozta el a gyufaszál brácsa készítését. A hangszerrel zenész társai és a vendégek csodálatára Miskolcon és környékén éttermekben, és lakodalmakon is rendszeresen muzsikált. Kuriózum, egyedi készítésű hangszer. Gyűjtő figyelmét Szuhay Péter hívta fel a tárgyra.”


Gagyi Lajos 1927-ben született Boldván. Édesapja is zenész volt, nagybőgőn játszott, s egyik fia brácsás, másik nagybőgős lett. Lajos a szendrőládi születésű – ugyancsak zenész családból való – Káló Etelkát vette feleségül, s Edelényben telepedtek meg.
Gagyi Lajos portréja, színezett fénykép, 1956, műtermi felvétel alapján
Gagyi Lajos portréja, színezett fénykép, 1956, műtermi felvétel alapján
Párja azzal büszkélkedett kamráját bemutatva 1992-ben, hogy „mi egyszerre vagyunk tücskök és hangyák; az uram a tücsök, aki muzsikál, én a hangya, hisz télire megtöltöm az éléskamrát”. Egyetlen gyermekük Kálmán, 1954-ben már Edelényben született. A 2011-ben megözvegyült felesége, a Hangácsról ide került Siroki Mária Julianna mesélt napjainkban a családról és apósáról. A meny elbeszélése szerint apósa inkább a Nyírségbe járt muzsikálni, s csak ritkán játszott itteni bandákban. Nyírábrányban több mint két évig élt családjával, de utána is gyakran utazott el hétvégekre Nyírbátorba, Nyíradonyba, hol lakodalomban, hol búcsúban muzsikálni. Miután a Néprajzi Múzeum megvásárolta első remekművét, a rendszeresen használt „kenyérkereső” hangszerét, rögtön hozzálátott egy másolat készítéséhez. Utóbbival néhány évig muzsikált, míg el nem lopták a feje fölül a vonaton, amikor hazafelé tartott egy reggelig elhúzódó lakodalomból. Aztán már nem készített újat, s nem is igen muzsikált. Zenész társai 2005-ben kísérték utolsó útjára.


Gagyi Kálmánné Siroki Mária Julianna, Lajos fia által készített gyufaszál gitárral 2017 áprilisában (SZUHAY PÉTER FELVÉTELE)
Gagyi Kálmánné Siroki Mária Julianna, Lajos fia által készített gyufaszál gitárral 2017 áprilisában (SZUHAY PÉTER FELVÉTELE)
A hangszerkészítés szenvedélye azonban folytatódott a családban. Az akkori rend szerint Gagyi Kálmán még két éves katonai szolgálatot teljesített, s volt ideje a barkács-szakkörben is megfordulni. Három gyermekük született, elsőnek Lajos látta meg a világot 1972-ben, aki szintén volt sorkatona és barkács-szakkörös (ahol, miként a régi bányászok vagy rabok körében, divatos dolog volt türelem munkával foglalkozni, modellezni, gyufaszálakból Eiffel-tornyot, Halászbástya-részletet építeni), s már korábban is láthatta nagyapját efféle gyufaszálakkal dolgozni. Követte példáját, előbb hegedűt készített Kanadában, ahol „szerencsét próbálni” fordult meg, s hazajőve 2004-ben gitárt is készített. Ez utóbbit korai halálát követően édesanyja őrzi. Eredeti tervét – hogy dédnagyapja és nagyapja nagybőgőjét modellezze le – nem tudta megvalósítani. Két testvére, az Edelényben maradt Sándor Béla és az Angliában élő Róbert azonban már nem követte a nagyapa és a báty példáját.


A brácsa gyűjtői leírása: „Gyufaszálakból a rezonáns esetében 2 rétegben, a hátlemez és az oldalak esetében 3 rétegben készült. A gyufaszálakat enyvvel rögzítették egymáshoz. A nyakat és a fejet jávorfából, a gerendát és a lelket fenyőfából készítették. A 4 hangolókulcs, a fogólap, a láb, a finomhangoló, valamint a húrtartó nyelv gyári készítésűek. A korpusz felülete aranysárga lakkal kezelt. A tető és a hátoldal peremét fekete festékcsíkkal – afféle szegély intarziát utánozva – kihúzták. Az F lyukai szabályosak, a korpusz alakja a normál brácsamérettől szűkebb, a nyak felőli részen enyhén aszimmetrikus. Az oldalak hajlatai a megszokottnál enyhébb ívűek. Hangolása: C-G-D-A. A hátoldal felső részén fekete felirattal nagy nyomtatott betűkkel a gyufa feltalálója nevének rövidítése olvasható: IRINYI.”

Szuhay Péter