Írta és szerkesztette: Fejős Zoltán

Boldog/képek

Kiállítási katalógus

Néprajzi Múzeum, Budapest, 2005. 280 p.

6 200 Ft
Kosárba teszem

A termék kosárba került.

Kosár tartalma

Mit láttak meg a faluból, a falusi ember életéből az elmúlt mintegy száz esztendőben mindazok, akik fényképezőgépet, filmkamerát vettek a kezükbe, és felkeresték a Budapesthez közel eső települést, Boldogot? Milyen fotográfiák készültek a néprajzkutatók, hivatásos fotósok - riporterek, művészek -, fotóamatőrök falujárásai alkalmával? Milyen filmekben kapott szerepet Boldog, mint a magyar falu tipikus példája vagy mint az etnográfiailag figyelmet érdemlő népi kultúra színhelye? Az első világháború után Mezőkövesd, Sárköz, Kalocsa és a Hortobágy mellett talán Boldog lett az a település, amely néprajzi szakkiadványok, fotóművészeti folyóiratok, albumok, hazai és nemzetközi fotókiállítások leggyakoribb szereplőjévé vált. Az itt készült felvételek erőteljesen hozzájárultak a magyar faluról megalkotott vizuális képzetek szélesebb körű elterjedéséhez, a képes magazinoknak, a magyar népviseleteket és általában a népi kultúrát népszerűsítő publikációknak, továbbá a filmhíradók, idegenforgalmi és országimázs-építő kiadványok sokaságának köszönhetően.

Boldog fényképekbe foglalt világát fotográfiák nagy tömege őrzi. Jelentékeny mennyiségük található a Néprajzi Múzeum és más közgyűjtemények archívumaiban, de magánszemélyeknél is. A Boldog / képek kiállítás anyagát feldolgozó katalógus ebből a szinte parttalan virtuális gyűjteményből válogatva mintegy 400, különböző céllal készült fotográfiát mutat be. Az anyag csoportosítása a képkészítés fő funkcióit követi, de ez csak hozzávetőleges lehet, mert a fénykép nem zárható szigorú kategóriákba; ugyanannak a képnek többféle felhasználása és értelmezése is lehetséges. A katalógus a változatos okokból itt fotografált képeket állítja egymás mellé, s arra ösztönöz, hogy a fényképeket egymáshoz viszonyítva szemléljük. Ennek során fényképészeti látásmódok találkoznak, miközben az is érzékelhetővé válik, hogy a fényképek más tárgyakhoz hasonlóan változatos társadalmi életrajzzal bírnak. Néhány korai családi képet leszámítva a bemutatott fényképek zöme az első világháború utáni hét-nyolc évtizedből származik, s fontos szerepet kapnak az 1932 és 1974 között a faluban rögzített filmfelvételek.

A katalógus arra törekszik, hogy áttekintse és megmutassa a falu és a fotográfia "találkozásakor" született felvételek fényképészeti módjait, illetve "vizuális dialektusait", s hangsúlyosan tárgyalja a fényképek szélesebb társadalmi fogyasztásának kérdését.

A Fejős Zoltán által rendezett Boldog / képek kiállítás 2005. május 22-ig megtekinthető a Néprajzi Múzeum második emeletének kiállítótermeiben.