Múzeumi jelenkutatás

Jelenkorkutatás

A jelenkor, a mai hétköznapi kultúra múzeumi vizsgálata a társadalmi múzeumok számára izgalmas és fontos terep, valódi módszertani kihívás. A képekkel és szövegekkel történő dokumentálás mellett a jelenkutatás és a múzeumi gyűjteményi fejlesztéseének összekapcsolása mára múzeumi alapfeladat. A kutatómunka elméleti és módszertani kereteinek felvázolása szükségessé teszi egyrészt a korábbi kutatások eredményeinek számbavételét és megismerését, ezzel összekapcsolódva - és a nemzetközi kutatások eredményeire is hivatkozva - néhány alapfogalom újragondolását, másrészt a tervezhető lépések megfogalmazását, gyakorlati előkészítését.

A kortárs jelenségek kortárs szemléletű és megközelítésű néprajzi tanulmányozása Magyarországon nem előzmények nélküli. A megvalósult korábbi kutatások sokféle tudományfelfogásnak és tudományszemléletnek feleltek meg, és nem minden esetben vezettek módszeres tárgyarapításhoz és gyűjteményfejlesztéshez.

A kulturális és társadalmi jelenségek megfigyelése, dokumentálása teljesebb és információkban gazdagabb lehet, ha a vizsgálat ideje megegyezik a vizsgált jelenség idejével. Ebben a felfogásban a jelenkor szerepe felértékelődik és a néprajzi kutatás kitűntetett terepévé válik. Ehhez viszont szükséges a jelenkorkutatás időhasználatának pontos körüljárása, a néprajz és a történetiség kapcsolatának újragondolása, és az eddigi tapasztalatokat is felhasználva a tervezett kutatások orientációjának megfogalmazása.

A Néprajzi Múzeum a fenti szempontok figyelembe vételével a jelenkorra, kortárs kulturális és társadalmi jelenségek társadalomtudományi, néprajzi vizsgálatára és dokumentálására hívta életre 2003-ban a MaDok-programot.