Cifraszűr - Egy reprezentatív népi ruhadarab

Alapanyag - szabás - készítés

A cifraszűr kifejezés a rátéttel, hímzéssel díszített szűrt jelöli. A szűr szónak a 18. században még kettős jelentése volt: jelölte a magyar juh gyapjából, szőréből készült durva posztót, illetve utalt egy nagy gallérú, köpenyegszerű posztó felsőruhára is. A szűr elnevezést sokáig a szőr szóból eredeztették. Azonban mai kutatások szerint a vestes griseae, azaz a szürke ruhák latin kifejezés magyar megfelelőjéből, a szürke szóból ered. A természetes színében meghagyott gyapjúruhák a középkori köznépi öltözködés meghatározó darabjai voltak.

A 15. századtól vannak adataink a gyapjúszövet ványolására. A kallómalmokban vízben, ütésekkel tömörített, majd keretre kifeszített, keménnyé és vízhatlanná váló szűrposztó a 18. században vált tömeges alapanyaggá: nadrág és különféle szabású ujjas és ujjatlan felsőkabátok készültek belőle téli használatra, a tartósan szabadban dolgozók, a pásztorok esetében pedig mindennapi ruhadarabbá vált. A posztókészítés specialistái a szűrtakácsok, az úgynevezett csapók voltak. Ők a magyar juhtenyésztés gyapjúhozamának nagy részét posztóvá dolgozták fel, így nem véletlen, hogy a posztógyártás nagy központjai gyakran egybeestek egy-egy fontosabb juhtartó körzet központjával.