Cifraszűr - nemzeti szimbólum

Polgári cifraszűrdivat a 19. század második felében

A cifraszűrök mint a magyar kézműipar vagy a nemzeti háziipar jellegzetes darabjai a világkiállítások reprezentatív tárgyaivá is váltak. Feltűnnek már az 1851-es londoni, majd az 1855-ös párizsi, majd a 19. század többi világkiállításán is.

A ruhadarab díszítőelemei, hímzésmintái is beépültek a 19. századi nemzeti kultúrába, mint a magyar díszítőművészet ősi, keleti eredetének bizonyítékai. Huszka József (1854-1934) rajztanár, művészeti író, a magyar népi ornamentika lelkes kutatója elsőként gyűjtötte fel a cifraszűr hímzésornamentikáját. Az 1880-as években különböző szűrszabók műhelyeiben akvarelleket készített, dokumentálva az egy-egy mester által alkalmazott, egy-egy területre jellemző ornamenseket. Huszka a szűr- és szűcshímzések mintáit indiai és perzsa eredetűnek tartotta. Romantikus szemlélete és a műveiben közreadott motívumgyűjtemények nagy hatást gyakoroltak a kortárs közvéleményre, a nemzeti jellegű művészet megszületésére, az építészekre és iparművészekre.