Hírek

Fedezze fel virtuális kiállításainkat!

Kő kövön. Töredékek a magyar vidéki zsidóság kultúrájából


A Néprajzi Múzeum gazdag gyűjteményi anyagából megszületett virtuális kiállítások számos érdekességet tartogatnak felfedezőiknek. Figyelmükbe ajánljuk a Kő kövön. Töredékek a magyar vidéki zsidóság kultúrájából című online tárlatunkat, amelyben a legjelentősebb zsidó ünnepek önálló fejezetben szerepelnek, köztük a purim is.

Purim egynapos ünnepe ádár 14. napján van, ebben az évben február 28. estétől  március 1. (csütörtök) estig tart. A purim a sorsvetés, a megmenekülés örömünnepe. A bibliai Eszter könyvében leírt történet szerint az i. e. 5. században Ahasvéros, a perzsa uralkodó főembere, Hámán a helyi zsidók lemészárlását tervezte, melynek időpontját sorsvetéssel döntötte el. A zsidó Mordekhaj segítségével unokahúga, Eszter lett a király felesége, és ő közbenjárt az uralkodónál, és megmentette népét. Ezt a történetet olvassák fel a pergamentekercsre írt Eszter könyvéből (Megilla) a zsinagógában. A megmenekülés feletti öröm jegyében telik az ünnepi lakoma, és megengedett, sőt kötelező az italozás is. A szegényeknek adományt kell adni, a barátoknak süteményt küldeni (sláchmónesz). Az ünnep keretében bibliai történeteket, rabbikat, történelmi hősöket kifigurázó drámajátékokat (purim-spil) adnak elő. A purim az egyetlen olyan zsidó ünnep, amikor – egyfajta karneváli jelleggel – maskarákban, zenélve az utcára vonultak, s ezáltal közvetlen környezetük is bepillantást nyerhetett a zsidó vallási élet egy kis szeletébe. Ezt idővel bálok váltották fel.

 

JEGYEK