Hírek

Herrmann Antal könyvei 2. – „Csodálni való dolgok”

Herrmann Antal (1851–1926), a magyar néprajztudomány hőskorának egyik legfontosabb szervezője és alakító személyisége volt. Könyvészetileg és tudománytörténetileg is értékes könyvgyűjteményét a múzeum könyvtára őrzi. A mintegy másfélezer kötetes gyűjtemény 1889 és 1902 között a Magyar Néprajzi Társaság könyvtáraként az első jelentős magyarországi néprajzi, etnológiai könyvkollekció volt, mely egyrészt tartalmazta a korabeli, főként európai és német nyelvű etnológiai, folklorisztikai szakirodalmat, a tudományág előzményeiként számos 17–18. századi régiséget, valamint Herrmann szerteágazó érdeklődési és kapcsolati körének megfelelő köteteket. Három részből álló sorozatunk egy-egy kötetet mutat be a 2026 tavaszán, Herrmann születésének 175. és halálának 100. évfordulóján rendezett könyvtári kamarakiállításunkból.

1803 és 1813 között jelent meg lipcsei Baumgärtner kiadásában az alábbi német nyelvű gyűjteményes magazin, címét magyarra fordítva a „A csodák múzeuma, avagy a rendkívüli dolgok tárháza a természetből, a művészetből és az emberi életből”. A szerkesztő, Johann Adam Bergk (1769–1834), a lipcsei egyetem professzora különös és szokatlan jelenségekről szóló rövid beszámolókat és magyarázatokat gyűjtött egy-egy füzetbe évről évre, metszetekkel illusztrálva. Herrmann Antal könyvtárában is fennmaradt a sorozatból egy 1810-es példány.

Museum des Wundervollen oder Magazin des Außerordentlichen in der Natur, der Kunst und im Menschenleben / Bergk, Johann Adam (szerk.) Leipzig: Baumgärtner, 1810. A képhez tartozó szöveg az indiai hinduk testi ügyességét és mutatványos művészetét írja le, különösen az egyensúlyozó és akrobatikus teljesítményeket. (NM Könyvtára R 2.153)

A folyóirat színes beszámolói szinte minden témára kiterjedtek: rendkívüli építmények, egzotikus tájak, furcsa állatok, különleges emberi képességek, testi rendellenességek, óriási tárgyak vagy extrém időjárási viszonyok. Olvashatunk benne a kínai nagyfalról, összenőtt ikrekről, kétfejű állatokról, a világ legnagyobb hordójáról vagy egy heteken át alvó angliai lányról is. A valószínű és a fiktív mozzanatok a rövid történetekben kibogozhatatlanul összefonódnak. Mindezen kuriózumok kontextusában jelentek meg a néprajzi leírások: a távoli népek európai szemmel különösnek tűnő szokásai: pl. maori őslakosok tetoválása, indiai fakírok aszkéta gyakorlatai, mutatványai, az afrikai busmanok vagy a lappok életmódja.

Az ausztráliai „pompás lantfarkúmadárról” – (Bd.1. 1803 - SLUB Dresden)

Új-zélandi maorik testdíszítéséről. A James Cook-kal utazó Sydney Parkinson illusztrátor korábban publikált rajzait felhasználva. (Bd.3/6. 1805 – SLUB Dresden)

A 17. század végétől megjelenő tudományos-ismeretterjesztő és egyben szórakoztató folyóiratok egyik fő műfaja volt az ilyen kuriózumgyűjtemény, amelyekbe útleírásokból, természetrajzi vagy éppen orvosi beszámolókból vettek és írtak át rövid szövegeket. (A szerkesztő, Johann Adam Bergk maga is számos ilyen földrajzi-utazási leírást fordított németre.) Műfajilag sokszor átmenetet képeznek a tudományos és az anekdotikus híradás között, rokonságban állnak a kalendáriumokban megjelenő értekezésekkel vagy a későbbi sajtómondákkal, városi legendákkal is. Inspiráló történeteiket olykor a korabeli prózairodalom is feldolgozta: Kleist, E. T. A Hoffmann vagy Poe.

Noha a füzetsorozat egyes témái mai szemmel olykor inkább az újságszenzációkra emlékeztetnek, a kiadó szándéka azonban a felvilágosodás szellemében értelmezhető, mottója: „a tények megkönnyítik az utat az igazsághoz”. Az előszó így fogalmaz: „A természet olyan gazdagságot és sokféleséget kínál, hogy gondolkodásunkat egy pillanatra sem hagyja nyugodni; mindig új vagy szokatlan jelenségekkel áll elénk, amelyek felülmúlják várakozásainkat, növelik tudásszomjunkat.”

Közlekedési módok Kínából (Bd.12/2. 1812. – SLUB Dresden)

Beszámoló a dél-afrikai busmanokról John Barrow útleírását felhasználva (Bd.7/1. 1807. – SLUB Dresden)

A képhez tartozó szöveg egy Komárom megyében 1701-ben összenőve született ikerpár esetét mutatja be (1805 Bd.1/6. – SLUB Dresden)

Egy óriási, három és fél méter magas afrikai daru leírása (Bd.5/1. 1806 – SLUB Dresden)

Beszámoló egy kelet-indiai fakírról – az Asiatic Researches 1799-es kötetéből átvéve (Bd.1/4., 1803 – SLUB Dresden)

Irodalom

Riha, Karl: Nachricht vom „Museum des Wundervollen oder Magazin des Ausserordentlichen”. Eine verschollene Zeitschrift und ihr möglicher literarischer Kontext. Germanisch-romanische Monatsschrift 33. 1983. 410–423.

Sz. Kristóf Ildikó: A távoli másik szövegekben és képekben a kora újkori Magyarországon. Historia Naturalis és antropológia a nagyszombati kalendáriumokban, 1676–1709 (1745). Ethno-Lore 32. 2015. 11–68.

Wilson, John: European discovery of New Zealand – Cook’s achievement, Te Ara – the Encyclopedia of New Zealand. https://teara.govt.nz/en/artwork/1429/early-depiction-of-a-maori-chief (accessed 21 July 2026).

Szöveg: Mészáros Borbála