Hullámzásban – Új nézőpontból a Néprajzi Múzeum története

A Néprajzi Múzeum főigazgatója, Kemecsi Lajos Hullámzásban. Szereplők, történetek a Néprajzi Múzeum múltjából című, frissen megjelent kötete az intézmény több mint másfél évszázados történetét új megközelítésben mutatja be. A könyv nem egyszerű kronológia, hanem a 154 éves múzeum változó szerepeit, dilemmáit és irányváltásait vizsgálja eszmetörténeti és muzeológiai összefüggésekben. A gazdag, részben most feltárt archív anyaggal kísért munka arra keresi a választ, hogyan formálódott a múzeum küldetése az egyes korszakokban, és miként kapcsolódik mindez a mai, gyorsan változó múzeumi környezet kihívásaihoz.

Könyvbemutató

A Múzeumok Majálisa keretében rendezett könyvbemutatón a szerzővel a kötet szerkesztője, Veres Gábor, a Néprajzi Múzeum főigazgató-helyettese beszélget.

Időpont és helyszín:
2026. május 17. (vasárnap), 14:00–15:00
Magyar Nemzeti Múzeum, Díszterem

A kötetről

A Néprajzi Múzeum főigazgatója Kemecsi Lajos, az utóbbi évtizedben folytatott intézménytörténeti kutatásainak eredményeit foglalta össze a kötetben. A 154 éves Néprajzi Múzeum a közelmúltban véglegesnek szánt épületeibe költözött, de semmiképpen nem lett befejezett entitás, mindig valamilyen gyakorlat nyomán ölt és öltött testet korszakonként, akár erőteljesen változó hangsúlyokkal. A kötet nem a múlt meghaladott vonásainak teljeskörű leltározására és természetesen nem az elmúlt korszakok eredményeinek ünneplésére vállalkozik. Inkább a korábbi állapotok és jellemzők megértésére a múzeumra jellemző komplex és aktuálisan is változó viszonyrendszerben. Fontos célja, hogy az elemzések vizsgálják a néprajz és a múzeum eszmetörténeti keretben alakuló kölcsönös viszonyát a különböző korszakokban. További szempontként érvényesültek a múzeumi gyakorlat és módszertan kérdései is. A könyvben izgalmas és a hullámok által felemelt vagy éppen a völgybe került küldetési elemek válnak felismerhetővé. A múzeumok útkeresése az utóbbi fél évtizedben minden korábbi időszaknál gyorsabbá vált és az irányváltások, a hullámzás intenzitása is gyorsult, illetve erősödött. A történeti mélyfúrások és a legfrissebb nemzetközi szakirodalmi ismeretek ötvözése eredményeként igazolható, hogy a gyors reagálást igénylő tematikai elemek, aktuális kihívások, problémaérzékenységet generáló kérdések mögött ott van az alaptétel, a múzeumok hitelét, küldetésük értelmét jelentő gyűjteményekkel kapcsolatos felelősségteljes szakmai tevékenység. A Néprajzi Múzeum költözése, új állandó gyűjteményi kiállításának megvalósítása a gyűjtemények biztos alapján zajlott. A reflektív, empatikus, a közönség felé nyitott, kísérletező, korszerű múzeumi szemléletmód egyértelmű módon az előző muzeológus generációktól megörökölt felelősségteljes gyűjteményezési és tudományos küldetés erőteljes képviseletével, a veszélyes örvényeket, a változó erősségű hullámzást is álló intézmények értékeinek megőrzésével teljesedhet ki. Ezért jelent segítséget az intézménytörténeti kutatások eredményeinek közreadása és megismerése. A számos korábban ismeretlen archív fotót is közreadó hiánypótló munkában olvasható ismeretek érdemben hasznosíthatóak a múzeumi szakemberek, néprajzkutatók, antropológusok, társadalomtudósok, egyetemi hallgatók és a múzeumok átalakulása iránt érdeklődő nagyközönség számára is.