Nyertes novellaírók a „Vágatlanul – történetek az ismeretlen tekintetek mögött” pályázaton

Hogyan lesz egy több mint százéves fényképből kortárs irodalom? Erre a kérdésre kereste a választ a Néprajzi Múzeum novellaíró pályázata, amely a Vágatlanul. Törékeny fényképek valósága című időszaki kiállításhoz kapcsolódott. A 2026. május 18-i határidőig 210 pályamű érkezett, amelyek összesen 55 különböző történeti fényképet értelmeztek újra irodalmi eszközökkel. 

A pályázók a felhívásban közzétett, 25 képből álló kurátori válogatásból is választhattak, de sokan személyesen is felkeresték a kiállítást, és ott találták meg azt a fotográfiát, amely történetük kiindulópontjává vált. A beérkezett novellák jól mutatják, hogy ugyanaz a fénykép mennyire különböző történeteket képes elindítani: egyes szerzők a képen látható emberek életét képzelték tovább, mások magának a fényképezés pillanatának adtak új értelmezést, megint mások pedig a fénykép későbbi sorsát mesélték el. Nem egy történetben maga a fényképész is fontos szereplővé vált.  

A pályaművek visszatérő témája volt az első világháború időszaka és a családok szétszakadásának élménye. Mivel a kiállításban szereplő fotográfiák jelentős része ebben a korszakban készült, a novellákban is hangsúlyosan jelentek meg a hiány, a várakozás, a veszteség, valamint az emlékezés motívumai. A zsűri számára ugyanakkor az is világossá vált, hogy a szerzők a történeti fényképekben elsősorban nem történelmi eseményeket, hanem emberi sorsokat kerestek. A képek nem pusztán dokumentumként, hanem személyes történetek kiindulópontjaként működtek. 

A galéria a képre kattintva érhető el.

Érdekes képet rajzol az is, hogy mely fényképek mozgatták meg leginkább a pályázók képzeletét. A legtöbb, 24 novella egy ismeretlen jászsági fényképész felvételéhez kapcsolódott, amelyen egy udvarra kifeszített lepel előtt álló menyasszony látható, miközben a háttérből egy bajuszos férfi kukucskál elő. 16 pályázót ihletett meg Borsy Béla rákospalotai műtermében készült, csecsemőjét tartó édesanyát ábrázoló fénykép, 15 szerző írt a pipázó urasági kocsisokat ábrázoló ceglédi felvételről, 14 novella született az endrődi műteremben készült családi portré alapján, amelyen egy kislány édesapja fényképét tartja a kezében, míg 12 pályázót szólított meg az idős házaspárt kutyájukkal ábrázoló balassagyarmati fotográfia. 

A pályaműveket négytagú szakmai zsűri bírálta el: Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója, Turi Tímea, a Magvető Kiadó főszerkesztője, Bata Tímea, a Vágatlanul. Törékeny fényképek valósága című kiállítás kurátora és Berényi Marianna, a Néprajzi Múzeum kommunikációs főosztályvezetője. A díjazottak a Magvető Kiadó és a múzeum könyveit, valamint az Etnoshop múzeumi bolt ajándékait, múzeumi belépőket vihették haza. 

A legjobb pályaművek a várhatóan 2027-ben megjelenő antológiában kapnak helyet. A kötet nemcsak a díjazott novellákat, hanem az azokat inspiráló történeti fényképeket is bemutatja, így a múzeumi gyűjtemény és a kortárs irodalom párbeszédének lenyomatává válik. 

A galéria a képre kattintva érhető el.
 

Díjazottak 

Fődíj 

Major Eszter Anna – Moccanatlan 
Inspiráló fénykép: Menyasszony egyszerű lepel előtt – NM F 26389 

Sinkó Adrienn – Hiányzó öltések 
Inspiráló fénykép: Három lány, varrónők – NM F 60906 

II. díj 

Bajnai Zsolt – Alkalmi násznép 
Inspiráló fénykép: Lakodalmas csoportkép, középen a menyasszony, mögötte a vőlegény – NM F 36923 

 

A tervezett kötetben megjelenő további novellák: 

Jakab-Balogh Lilla – A gomb  

Osváth Csilla – Menyasszony  

Szabad Panni – Papírkatona  

Szilágyi István – Menyasszony fehérben  

Gerjeni Mirjam – Vilin konjic  

Aldermann D. Judit – A halottkísérő  

Ivánovics Beatrix – Fénylő jövendő  

Perjéssy Katalin – Tóth Tihamér és az elvesztett menyasszony  

Gombás Katalin – Sirató  

 

Különdíjak 

Z generációs különdíj, a kötetben való megjelenéssel 

Sóvári Eszter – Onkel 

 

Kurátori különdíj, a kötetben való megjelenéssel 

Kisbál Mihály – Fenyvesek 
 

MúzeumCafé különdíj 

Szinger Veronika – A Fanto család emlékére  

Demeterné Mérai Mária – Özvegyek hiányzó könnyei 

 

Dicsérő okleveles pályázók 

Kovács Katalin – Már nincs kinek  

Pethőné Papp Ágnes – Törékeny jelenlét  

Fedína Lídia – Kínzó szerelem  

Kiss Ferenc – A fehér masni  

Bukovszky Borbála – Szépmama naplója  

Koch Márti – A menyasszony  

Lovász Hajnalka – A fiú, aki kiállt  

Tahin Ráhel – Eszti  

Kozma Anikó – Visszaemlékezés

Sóvári Eszter – Onkel

Kleizer Fanni Zsófia – A hallgatás ára

Mészáros Judit – A zsebkendő

 

Szívből gratulálunk minden díjazottnak és pályázónak!