Cifraszűr - Egy reprezentatív népi ruhadarab

Cifraszűr paraszti használata

A dunántúli kisméretű, spanyolozással díszített fafaragások, tükrösök, borotvatartók, mángorlók faragásainak gyakori szereplői a csendőröket megleckéztető vagy kedvesükkel mulatozó betyárok, a nyájaikat őrző pásztorok cifraszűrös alakjai. Ezek a faragások, melyeket a szakirodalom pásztorfaragásokként tart számon, többnyire - általában lopásért, garázdálkodásért - börtönbüntetésre ítélt pásztorok, illetve betyárok rabmunkái. Egyes darabok készítőit név szerint ismerjük, így például a kiemelkedő tehetségű Király Zsigát és társait.

Korai dunántúli térhódítása ellenére országosan a cifraszűr csak az 1850-es évek közepétől, az úgynevezett Bach-korszak (a szabadságharc leverését követő megtorlás időszaka) utáni években kezdett igazán divatba jönni. Ebben az időszakban terjedt el széles körben a parasztok között, a felsőbb társadalmi rétegeknél pedig a nemzeti öltözködés fontos darabjává vált. A szabadságharc utáni társadalmi-politikai elnyomás elleni tiltakozás jellegzetes példája volt a somogyi "Garibaldi-szűr", amelyre - a hatósági leszaggatást megelőzendő - csak a rátétek körvonalait varrták.