Cifraszűr - Egy reprezentatív népi ruhadarab

Cifraszűr paraszti használata

A reprezentatív öltözködésével kitűnő - többnyire szegény mezőgazdasági idénymunkások által lakott - Mezőkövesd a cifraszűrök jelentős felvevőpiaca volt. Több szűrszabókörzet is fontos piacként tartotta nyilván, így időben egymás mellett és egymás után a cifraszűrök számtalan változata volt divatban. A cifraszűröket érintő divatváltozás miatt (fokozatos elszíntelenedés, egyszínűvé válás) a cifraszűrviselés sajátos rendje alakult ki: "Az esküvői szűr egész életre készült, éppen azért azon nincs semmi csodálnivaló, ha megöregedett matyó férfiakat tarka, színes cifraszűrben látunk. Sőt így értjük meg, hogy a középkorú matyók cifraszűre színtelenebb, mint az öregeké. Az ízlés ugyanis lassan megváltozott, s a 70-es, 80-as évek élénk színnel hímzett szűreit egyszínű vörös, majd zöld, végül fekete hímzésűek váltották fel. A legújabb nemzedék pedig ma [1920-30-as évek] már egyáltalán nem viseli" - írta Györffy István (1956:46).

A cifraszűr a társadalmi kommunikációban a teljes értékű munkaképesség kifejezésévé vált: a szolgálatra elszegődött kisbéresek és kisbojtárok első évi teljes keresetükből cifraszűrt vettek.