Ajánló szakmai programjainkból

KÖLTÖZIK A MÚZEUM

Iskolából palotába

December 3., vasárnap 16.00-18.00

1975-ben költözött a Néprajzi Múzeum a Kossuth téri épületbe. Meghívjuk az intézmény egykori muzeológusait, hogy együtt idézzük fel az akkori költözés tapasztalatait, az intézményi keretek megváltozását, a Néprajzi Múzeum szerepének átalakulását, emlékezzünk az itteni időszaki és állandó kiállításokra, és megvitassuk azokat a tapasztalatokat, amelyek hasznosak lehetnek a mostani költözés idején is.

Beszélgetőpartnerek: Forrai Ibolya, Főzy Vilma, Gráfik Imre, Györgyi Erzsébet, Molnár Mária, Szacsvay Éva

Moderál: Szarvas Zsuzsa

Helyszín: A magyar nép hagyományos kultúrája című állandó kiállítás 11. terme, első emelet

 

KÖNYVBEMUTATÓ

Fél Edit-Hofer Tamás: Az átányi parasztember szerszámai

December 1., péntek  14.00-15.00

A közelmúltban jelent meg magyarul az "Átány-trilógia" harmadik kötete. Az eszközmonográfiaként is emlegetett munka nem csupán szakmai berkekben kuriózum, de a társtudományok képviselői is haszonnal forgathatják, és emellett a nagyközönség számára is tartogat érdekességeket. A Nemzetstratégiai Kutatóintézet és a Néprajzi Múzeum közös kiadásában látott napvilágot Fél Edit és Hofer Tamás kötete.

A megjelenteket köszönti Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke.

A kötetet ismerteti Máté György, a Néprajzi Múzeum főosztályvezetője.

Helyszín: Díszterem, első emelet

 

 

MÚZEUM A VILÁGHÁLÓN

Frontemlékektől a hátországi emléktárgyakig

Az első világháború tárgyi emlékei magyarországi múzeumok gyűjteményeiben

Az online gyűjtemény megnyitója

December 1., péntek 15.00-16.00

A Néprajzi Múzeum, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum közös online gyűjteményükben először teszik hozzáférhetővé magas minőségű tárgyfotókkal, értelmező tanulmányokkal az I. világháború idején készült emléktárgyak válogatott anyagát.

 

Program

15.00 Köszöntő, az online gyűjtemény átfogó bemutatása: Granasztói Péter (Néprajzi Múzeum)

15.10-15.30 A Magyar Nemzeti Múzeum rendkívül gazdag harctéri emlékanyagot őriz az első világháború idejéből.  Az eseményhez kapcsolódva e tárgyegyüttes néhány reprezentatív műtárgyát mutatjuk be, elsősorban az előforduló anyagfajtákra, illetve a változatos díszítőelemekre fókuszálva. Mindezek mellett érdemes a további együttműködés és kutatás lehetőségeit is felvillantani további, az első világháború alatt, illetve utána készült, a frontemlékekhez hasonló hadifogolyemlékek néhány különleges darabjának bemutatásával. Előadó: Gál Vilmos (Magyar Nemzeti Múzeum)

15.30-15.40 A Néprajzi Múzeum első világháborús tárgyainak egy része a történeti múzeumokban, magángyűjteményekben található jellegzetes relikvia: emléktányér- és bögre, emlékkép, emlékgyűrű, Pro Patria feliratú mozsár, katonai felszereléshez tartozó kulacs, hímzett falvédő. A Nagy Háború tárgyi emlékei a falusi otthonokban generációkon át jelen voltak, a háborús történetekkel együtt öröklődtek. A digitális katalógus először adja közre az esztergomi hadifogolytáborból a Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályára került különleges együttest: különböző technikai tudást mutató faragott játékszereket, talpas keresztet, papírvágó kést, balalajkát. A 20. század során az első világháborúhoz kötődő hasonló méretű kollekcióval már nem gyarapodott a gyűjtemény, de a paraszti háztartások részeként behozott, adatolt, egyedi darabok is értékes információkat hordoznak a háború emlékezetéről. Előadó: Sedlmayr Krisztina (Néprajzi Múzeum),

15.40-16.00 A Hadtörténeti Múzeum gazdag első világháborús gyűjteményében a témának mind katonai, mind polgári vonatkozásai nyomon követhetők, egyes tárgyak és tárgycsoportok a Nagy Háború összetett történetének számos epizódját felelevenítik. A sorozatgyártott tömegcikkek (fegyverek, egyenruházat, nyomtatványok) mellett a gyűjteményben egyedi készítésű emléktárgyak is találhatók. Beazonosításukhoz, feldolgozásukhoz a tárgyismeret mellett a Hadtörténeti Múzeum munkatársai különleges forrásokra és ismeretanyagra támaszkodhatnak: így a személyes vonatkozások felderítéséhez a Hadtörténelmi Levéltár iratanyagára, a történeti háttér felvázolásához a Hadtörténeti Intézet munkatársainak szaktudására, a Hadtörténeti Könyvtár és a Hadtörténeti Múzeum Könyvgyűjteménye forrásaira. Előadók: Sallay Gergely és Závodi Szilvia (Hadtörténeti Intézet és Múzeum)

Helyszín: Vajda László-terem, első emelet

A fejlesztés az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága támogatásával valósult meg.

 

Múzeum 0-24

Digitalizálási projektek a Néprajzi Múzeumban

December 2., szombat 16.30-18.40

A Múzeum egyik legfontosabb feladata gyűjteményeinek, kiállításainak hozzáférhetővé tétele a világhálón. Ezek az információk a múzeum bezárása után is hozzáférhetők maradnak. A program során megismerkedhetünk az adatbázissal, felhasználásának sokrétű lehetőségeivel, az online katalógusokkal és a virtuális kiállításokkal.

Program

16.30 Digitalizálási projektek a Néprajzi Múzeumban, Kemecsi Lajos

16.35 Monari: gyűjteményi összekapcsolásokat bemutató példák, Máté György

 

Tematikus gyűjteményi bemutatások – online katalógusok

16.50 Festett famennyezetek, templomi faberendezések, Kiss Margit

17.00 Ónedények Magyarország közgyűjteményeiben, Vida Gabriella

17.10 A Lajtha katalógus bemutatása. A Népzene Gyűjtemény egyik nagy vállalkozása, a Lajtha csoport 1950-es évekbeli gyűjtéseinek eddig nem kutatható felvételeinek közzététele, Pálóczy Krisztina

 

17.30 Szünet

 

Online kiállítások bemutatása

17.50 A virtuális kiállításokról, Kemény Márton

18.05 Erdélyen innen – Alföldön túl. Györffy István és Bartók Béla Fekete-Körös völgyi néprajzi gyűjtéseit bemutató kiállítás, Granasztói Péter

18.20 Ellenpedagógia a tóparton. Frazon Zsófia

18.35 Kő Kövön. Töredékek a magyar vidéki zsidóság kultúrájából. A legújabb virtuális kiállításunk bemutatása, Bata Tímea

Helyszín: Díszterem, első emelet

 

A programhoz kapcsolódó bemutató

„Tömörlátványok” a Fekete-Körös völgyéből. Györffy István képei

Bemutatja: Gebauer Hanga

December 2., szombat 18.45-19.30

A sztereofényképezés 1911-ben, Györffy István Fekete-Körös völgyében végzett kutatása idején nem számított újdonságnak. Az 1840-es évek óta alkalmazott technika ekkor már második virágkorát élte. A hivatásos és az amatőr fényképészek körében egyaránt közkedvelt sztereofelvételeket „tömörlátmány“, „tömörlátvány“ és „tömörfénykép“ elnevezésekkel is illették. A Néprajzi Múzeum Fényképgyűjteményében őrzött számos sztereokép közül Györffy István Bihar megyében készült felvételeiből mutatunk be válogatást.

Helyszín: Adattári folyosó, földszint