A Néprajzi Múzeum új épülete

A Néprajzi Múzeum Európa egyik legkorábbi, 1872 óta működő etnográfiai intézményeként kiemelkedő gyűjteményére büszke, s egyben a jövőre és a megújulásra nyitott társadalmi múzeum – ennek jegyében készült el új épülete is. A Néprajzi Múzeum nemcsak egyike Európa legfontosabb szakmúzeumainak, de új épülete révén a világ egyik legkorszerűbb etnográfiai intézményének is tekinthetjük.

Rangja, szakmai elismertsége ellenére a múzeum történetének első 150 évét meghatározta a megfelelő épületért, a gyűjtemények biztonságos elhelyezéséért való küzdelem. Ez 2022-ben zárult győzelemmel, mikor a múzeum elfoglalhatta új otthonát. Az egyik legfontosabb magyar közgyűjtemény épületének megtervezéséért összesen tizenöt magyar és külföldi, köztük több világhírű építésziroda szállt ringbe. A pályázók között volt a világszerte számos ikonikus épületet tervező Zaha Hadid, a BIG, a Bernard Tschumi Architects, a Dominique Perrault Architecture, a Coop Himmelb(l)au is. A beérkező pályaműveket 11 tagú, magyar és nemzetközi múzeumi és építészeti szakemberekből álló zsűri bírálta el. A nemzetközi építészeti tervpályázat nyertese a Napur Architect Kft. által vezetett konzorcium, így magyar építésziroda tervezhette a Néprajzi Múzeum új épületét.

A Néprajzi Múzeum megépült új épülete tökéletesen illeszkedik a Városliget és a Dózsa György út közötti környezetbe, tiszta vonalvezetésű, emblematikus épület, amely nemzetközi szinten is jelképpé válhat. A Liget új fordított kapuzataként az 56-os nemzeti emlékhely aurájában két szárnyat formálva emelkedik ki, és a Városliget egyik fogadó építményeként funkcionál. A tetőkertet körbeölelő szárnyak 1000 méter átmérőjű körív mentén emelkednek a Városliget lombkoronájába. A szakrális átkelő egyúttal a Hősök tere zöld reflexiójaként az anonim forradalmi hősök előtt is tiszteleg, miközben múzeum funkciójából fakadóan felöleli és egyben tartja a nemzeti és egyetemes műtárgygyűjteményt. A Néprajzi Múzeum a főváros pesti oldalának olyan emlékezetes pontja kíván lenni, amely megajándékozza a látogatót a budai hegyek panorámájával, új perspektívát nyit a Hősök tere és a Liget zöldje felé. Keleti szárnyának tetejéről a Parlament kupolája is látható. A mesterséges völgyet formáló zöld kert a pihenés és elmélkedés tere, a megbékélés építészete.  A múzeumbelső tereinek szövevénye a föld mélyéből kiemelkedő, barlangszerű átjárhatóként tárul elénk. Az épület áttört belső térrendszere egyedülálló távolságokat hidal át, és felülmúló térélményt nyújt. Az épület ékköve, az íves díszlépcső a ház teljes hosszán áthaladva juttatja el a kiállítások terébe a látogatókat. 

Az épület koronája az üveghomlokzat, amelyre közel félmillió pixelből álló, a múzeum magyar és nemzetközi gyűjteményeiből válogatott néprajzi motívumokon alapuló, raszter szerkezetű fémrács hálót feszítettek körbe. A pixeleket egy speciális robot helyezte be a lézervágott alumínium rácsokba, melyekből több mint 2.000 darabot rögzítenek fel az épületre. A kis kockákból 20 magyar és 20 nemzetközi (többek között venezuelai, kongói, kameruni, mongol, kínai és melanéz) néprajzi motívum kortárs újraértelmezéseként megszülető formák álltak össze. A Díszhomlokzat a földből kiemelkedő múzeumhoz fűződő kultúrrétegek sokféleségének víziójaként is értelmezhető. A talajrétegződés ritmusát és rétegvastagságait is szimbolizáló háló a magyar és az egyetemes kultúra szőtteseként nemcsak átöleli, öltözteti az épületet, hanem összegzi a gyűjtemények és az itt folyó munka 150 évre visszatekintő, a kortárs kultúrában is meghatározó szellemiségét.

A Néprajzi Múzeum új épülete 2024-ig számos elismerésben részesült.