Néprajzi Múzeum
Budapest 1146, Dózsa György út 35.
Telefon: +36 1 474 2100
E-mail: info@neprajz.hu
Katona Edit, Tompos Lilla
Cser Kiadó, Budapest, 2015, 311 p.
NEM RENDELHETŐ
A könyv tudományosan megalapozott ismereteket kíván adni a divat- és népviselet-történet, azon belül az ékszerkultúra és a díszítőművészet e speciális ágáról. A gyöngy felhasználásának történetét a neolitikumtól kezdődően korszakokra tagolva mutatja be. A bemutatott tárgyak köre nem zárul le a közelmúltban viselt ékszerekkel, hanem felvillantja a további lehetőségeket napjaink néhány, hagyományokból táplálkozó újszerű alkotásával.
Elsősorban a magyar anyagra összpontosít, de figyelmet fordít a nemzetiségek/más nemzetek sajátos ízlésű gyöngymunkáira is. A széles időbeli keresztmetszet nemzetközi kitekintésre is lehetőséget ad. Példaként említhető a kézműves, majd a gyári üveggyöngytermelés nemzetközi diadalútja, amely nemcsak a történeti Magyarország, hanem más kontinensek díszítőművészetét is változatosabbá tette.
A kötet a gyöngy felhasználásának társadalmi különbségeit is igyekszik feltárni. Kronológiai tagolásban a felső réteg reprezentatív, általában mesterek által készített míves tárgyai mellé rendezve a közrend/köznép szerényebb, legtöbbször saját előállítású gyöngymunkáit. Mindez azért szolgálhat tanulságul, mert az alsóbb néposztályok mindig is mintaként tekintettek az előkelők világára, és igyekeztek követni öltözködési szokásait. Ezt érzékelteti például a párta, amely anyagával, formájával tökéletesen tükrözi a társadalmi különbségeket a 16-20. század közötti évszázadokban.
A kötet a gyöngy sokféle alkalmazását korszakonként, egységes szempontok szerint ismerteti. Érinti a jellemző gyöngyféléket, a folyamatosan bővülő beszerzési forrásokat, valamint az egyes technikai sajátosságokat. Bemutatja a jellemző gyöngyfelhasználási módokat: az önálló gyöngyékszereket, továbbá a ruházathoz szorosan kapcsolódó gyöngyös díszítőelemeket. A gazdag műtárgyanyag lehetőséget nyújt arra, hogy végigkísérje a gyöngyök szerepét az egyes korszakok divatjában, a főurak, a köznemesek, a városi polgárok és a jobbágyok/parasztok öltözködésében. Ezt a könyv egyik különlegessége is, hiszen ritkán kerülnek így egymás mellé ezeknek a társadalmi osztályoknak a viseletei, kiegészítői.