Author: Fejős Zoltán

The village of Boldog - Images

Exhibition catalogue

Néprajzi Múzeum, Budapest, 2005. 280 p.

In Hungarian with English introduction

6,200 Ft
Add to Cart

This product was added to the Cart.

View Cart

Mit láttak meg a faluból, a falusi ember életéből az elmúlt mintegy száz esztendőben mindazok, akik fényképezőgépet, filmkamerát vettek a kezükbe, és felkeresték a Budapesthez közel eső települést, Boldogot? Milyen fotográfiák készültek a néprajzkutatók, hivatásos fotósok - riporterek, művészek -, fotóamatőrök falujárásai alkalmával? Milyen filmekben kapott szerepet Boldog, mint a magyar falu tipikus példája vagy mint az etnográfiailag figyelmet érdemlő népi kultúra színhelye? Az első világháború után Mezőkövesd, Sárköz, Kalocsa és a Hortobágy mellett talán Boldog lett az a település, amely néprajzi szakkiadványok, fotóművészeti folyóiratok, albumok, hazai és nemzetközi fotókiállítások leggyakoribb szereplőjévé vált. Az itt készült felvételek erőteljesen hozzájárultak a magyar faluról megalkotott vizuális képzetek szélesebb körű elterjedéséhez, a képes magazinoknak, a magyar népviseleteket és általában a népi kultúrát népszerűsítő publikációknak, továbbá a filmhíradók, idegenforgalmi és országimázs-építő kiadványok sokaságának köszönhetően.

Boldog fényképekbe foglalt világát fotográfiák nagy tömege őrzi. Jelentékeny mennyiségük található a Néprajzi Múzeum és más közgyűjtemények archívumaiban, de magánszemélyeknél is. A Boldog / képek kiállítás anyagát feldolgozó katalógus ebből a szinte parttalan virtuális gyűjteményből válogatva mintegy 400, különböző céllal készült fotográfiát mutat be. Az anyag csoportosítása a képkészítés fő funkcióit követi, de ez csak hozzávetőleges lehet, mert a fénykép nem zárható szigorú kategóriákba; ugyanannak a képnek többféle felhasználása és értelmezése is lehetséges. A katalógus a változatos okokból itt fotografált képeket állítja egymás mellé, s arra ösztönöz, hogy a fényképeket egymáshoz viszonyítva szemléljük. Ennek során fényképészeti látásmódok találkoznak, miközben az is érzékelhetővé válik, hogy a fényképek más tárgyakhoz hasonlóan változatos társadalmi életrajzzal bírnak. Néhány korai családi képet leszámítva a bemutatott fényképek zöme az első világháború utáni hét-nyolc évtizedből származik, s fontos szerepet kapnak az 1932 és 1974 között a faluban rögzített filmfelvételek.

A katalógus arra törekszik, hogy áttekintse és megmutassa a falu és a fotográfia "találkozásakor" született felvételek fényképészeti módjait, illetve "vizuális dialektusait", s hangsúlyosan tárgyalja a fényképek szélesebb társadalmi fogyasztásának kérdését.

A Fejős Zoltán által rendezett Boldog / képek kiállítás 2005. május 22-ig megtekinthető a Néprajzi Múzeum második emeletének kiállítótermeiben.