Vásári képmutogató
2015. január
Ezen strófák hangos kiabálásával kezdte a képmutogató históriáját, hogy a vásárban minél több embert maga köré gyűjtsön, és bőséges adománnyal díjazzák az általa elmondott megrázó történetet.

és egyszerűek, ugyanakkor nagyon lényegretörően, az események sorrendjében magyarázzák a történetet, hogy a néző képregényszerűen követhesse a narratívát. Az énekes az előadást követően újra elmondta a történet erkölcsi tanulságait, és képes nyomtatott ponyvákat is árusított, amelyek további anyagi bevételt hoztak számára.

Káposzta Sára a szegény Gulyás Miskát szereti, de a szülei nem akarják hozzáadni feleségül (1. kép), ezért a leány kútba veti magát, de Gulyás Miska megmenti (2. kép). A szülők mégiscsak a gazdag és cifra legényhez, Csigos Palihoz kényszerítik feleségül, ostornyéllel és nyújtófával meg is verik, amit Miska tehetetlenül, haját tépve figyel (3. kép). Ezt követően a lakodalom napján Miska elszökteti a menyasszonyt, és elbújnak az erdőben (4. kép), Csigos Pali azonban megtalálja őket, és Miskát lelövi (5. kép), Káposzta Sára siratja halott vőlegényét (6. kép). A csendőrök felakasztják Csigos Palit (7. kép). A kép utolsó kockája azt mutatja, hogy Gulyás Miskát a mennybe viszik az angyalok, Csigos Palit pedig a pokolba az ördögök (8. kép). A képmutogató tábla másik oldalán a "görbe lábú szék" nótájának ábrái vannak megfestve, egy láncének, amely versszakonként bővül. Az eredetileg Dunántúlon, Erdélyben is ismert, korábban céhes, iparos dalt a képmutogatók terjesztették, és lett belőle tréfás szórakoztató vásári ének, melyet a gyermekek szórakoztatására használtak.
A képmutogatás és az azt kísérő előadás nemcsak látványosságot szolgált, hanem kulturális élményt is jelentett, és nagy jelentősége volt a rendszeresen megjelenő sajtó előtti időszakban. Magyarországon inkább a polgárság alsóbb rétegében töltött be szerepet, nem volt olyan elterjedt, mint Nyugat-Európában. Az itt látható hordozható képet 2010-ben a Nemzeti Kulturális Alap pályázatának segítségével Érdi Mariann, az Országos Széchenyi Könyvtár munkatársa restaurálta.

Szöveg:Tasnádi Zsuzsanna
Tárgyfotó: Sarnyai Krisztina
Vásári képmutogató két oldala
19. század vége 20. század eleje
Rajz és festménygyűjtemény
Színes litográfia, 132x74 cm.
Leltári szám: R 10337