Húsvéti bárányok a Felvidékről

 

Erősen megrongálódott, több mint száz éves darabok, róluk szóló információink az eladó nevére és foglalkozására, illetve lakhelyére korlátozódnak. A tárgyak jelentését mindenki szubjektíven, saját belátása szerint, emlékeire és feltevésekre alapozva határozhatja meg. Miért lesz egy ilyen tárgyból, tárgyegyüttesből kiállítási tárgy, egyáltalán műtárgy, mit mondhatunk el róla és általa?

A kiválasztott tárgyak 1914-ben Egyházmarótról, vétel során kerültek a múzeumba - az akkori Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályára. Eladójuk és gyűjtőjük Bobál Samu, evangélikus lelkész volt. Eddig terjed a rendelkezésünkre álló, tárggyal kapcsolatos adatok halmaza. Ezen túl minden, amit tudunk, vagy tudni vélünk róluk, csak feltételezés. Lássuk, hogy ezt a tényt elfogadva, milyen következtetéseket vonhatunk le a tárgyegyüttesről!

A húsvéti bárányok és a feltehetőleg hozzájuk tartozó egyéb húsvéti díszek egyértelműen házi készítésű darabok, de a bárányok fején lévő arany festékmaradványok, és a kosarak aprólékos kidolgozottsága nagyon igényes munkára utal. Ez a tárgyak ünnepi felhasználását sejteti, azonban még mindig kérdéses, hogy otthoni, iskolai vagy templomi használatra készültek-e. A tárgyak származási helye evangélikus szlovákok lakta terület, ezért megpróbálhatunk az ő szokásaik közt Agnus Dei bárányok és húsvéti díszítések után kutatni. Így eszünkbe juthat például, hogy a húsvéti ünnepkörben több helyütt is megjelenik a húsvét hajnali napbanézés, amikor a hívek egy magaslatra vonulva várják, hogy a felkelő napban megpillanthassák a feltámadt Krisztust bárány képében. Vagy, hogy a középkortól kezdve igen elterjedt volt a fehérvasárnapon (húsvét utáni vasárnap) viaszból öntött és megszentelt Agnus Dei érme díszítő, illetve óvó-védő célú felhasználása. Felfigyelhetünk arra is, hogy Korpona, Egyházmarót járásközpontjának címerén egy vérét ontó zászlós bárány látható. Mindezek azonban nem sokban segítik jelen tárgyaink értelmezését.

Amennyiben a gyűjtemény felől közelítjük meg az információhiány problémáját, felfigyelhetünk az állandó kiállításban a nagybaracskai karácsonyi asztalon látható betlehem figuráival való szembetűnő hasonlóságra. A betlehemhez tartozó bárányfigurákat egy specialista alkotta, de általánosan elterjedt volt házi készítésük is. Azonban arról, hogy húsvétkor a karácsonyihoz hasonló jelleggel és jelentőséggel készítették volna az ünnepi asztalt, nincs adatunk, és ha lenne, sem lenne segítségünkre, hiszen Nagybaracska és Egyházmarót az ország két, egymással ellentétes részén található. Ezen kívül a bárányok hátából kiálló feltámadási lobogók egyértelműen a húsvéti ünnepkörhöz kötik a figurákat.

Az Agnus Dei (Isten Báránya) a keresztény egyház korával egyidős szimbólum, a feltámadt Krisztust jelképezi. Ábrázolásain legtöbbször a bárány lába mellől vagy abból indul ki a feltámadási jelvény, a diadalmi lobogó. Néhány korai ábrázoláson a bárány helyett zászlós oroszlán vagy ló szerepelt. Amiben tehát biztosak lehetünk: tárgyaink a keresztény húsvéthoz, a feltámadás ünnepéhez kapcsolódnak, házi készítésűek és valószínűleg díszítő funkciót láttak el az 1900-as évek elején, vagy az 1800-as évek végén Felvidéken. A Néprajzi Múzeum levelezéseit végignézve több levélváltásra is bukkanhatunk Bobál Samu és egy-egy muzeológus között. Ezekből kiderül, hogy a lelkész egy idő után a Néprajzi Társaság tagja lett, és amatőr gyűjtőként gyermekjátékokat kutatott lakhelyén és annak környékén (mai Szlovákia, Besztercebányai kerület, Korponai járás). A hónap műtárgyául választott tárgyak is ezen gyűjtés eredményeképp kerültek a múzeumba.

Miről tud tehát egy ilyen hiányos, információk nélküli tárgycsoport hírt adni annak ellenére, hogy a róla szóló tudásunk egyáltalán nem áll biztos lábakon? Mesél a tudomány korai gyűjtési módszereiről, az ebből fakadó hiányos vagy szétszórt adatolásról, a tárgyak múzeumba kerülés utáni állapotromlásáról és jelentésvesztéséről, a muzeológus értelemadási kísérleteiről, és legvégül - a húsvét analógiájára - a feltámadásról. Arról, hogy egy ilyen tárgyegyüttes is érdekessé, és a hónap műtárgya címre érdemessé válhat. Feltámadhat.

Foster Hannah Daisy

Húsvéti bárányok
Egyházmarót, Hont vm.
19-20. század fordulója
Szokás és játékgyűjtemény
Leltári szám: 110146 - 110152

Húsvéti kosár
Egyházmarót, Hont vm.
19-20. század fordulója
Szokás- és játékgyűjtemény
Leltári szám: 110154

Bárány figura
Egyházmarót, Hont vm.
19-20. század fordulója
Szokás- és játékgyűjtemény
Leltári szám: 110155

Bányászpalack
Selmecbánya
1910
Jozef Cerven
Leltári szám: 89226

Tárgyfotók: Sarnyai Krisztina