Hadzsi Ahmed világtérképe

Hadzsi Ahmed (Hajji Ahmed) világtérképéből ma már csak kilenc fennmaradt példány ismert Velence, London, Washington, New York, Chicago, Bécs, Párizs könyvtáraiban és gyűjteményeiben, valamint a budapesti Néprajzi Múzeumban egy tizedik. Utóbbiról csak annyi információnk van, hogy 1961-ben egy – szintén török nyelvű – anatóliai térképpel együtt leltározta be az akkori gyűjteménykezelő, mindenféle adat nélkül. Elképzelhető, hogy Györffy István néprajzkutató hozta magával törökországi expedíciójáról 1919-ben vagy 1937-ben Tagán Galimdzsán kutató az anatóliai útjáról.

A térkép részleteinek nyomtatásához készített hat darab dúcot 1559–1560 között faragták egy velencei műhelyben, de azokból az időkből nem ismert egyetlen lenyomat sem. Sokkal később, 1795-ben, amikor Velencében, a Tizek Tanácsának Archívumában megtalálták a kliséket, 24 lenyomatot készítettek, melyekből az egyik az itt látható térkép. A körtefából készült dúcokat jelenleg a Szent Márk Könyvtárban őrzik Velencében, de állaguk olyan mértékben tönkrement a szuvasodás következtében, hogy már nem használhatók, restaurálásuk folyamatban van.
A térkép készítőjéről a nemzetközi szakirodalomban sokféle feltételezés és vélemény olvasható. Az egyik állítás szerint – amely a térképen megtalálható információkból származik – a térkép készítőjeként megnevezett Hadzsi Ahmed Tunisz városából származott, Fezben tanult, majd fogolyként került Európába, ahol a velenceiek török tolmácsa volt. Más elemzések szerint a térkép valódi alkotója az 1594-ben meghalt velencei tolmács, Michele Membre lehetett, aki segédje, Nicolo Cambi és egy velencei nyomdász, kiadó, Marcantonio Giustiniani közreműködésével készítette a térkép kliséit. E feltételezés szerint ő vette fel a Hadzsi Ahmed álnevet és a térképen található török nyelvű feliratokat, magyarázatokat ő készítette, erre utalnak a helyesírási hibák a szövegekben.

Akár Hadzsi Ahmed a készítő, akár csak a fordító, ez a térkép az újkori kartográfia legfontosabb eredménye, hiszen a korszak kimagasló földrajzi és csillagászati tudását foglalja egybe. Más töredékesen fennmaradt térképekhez képest sokkal teljesebb képét mutatja a XVI. századi földrajzi ismereteknek. A térkép használja a világon ismert korábbi térképek eredményeit, de új adatokat is tartalmaz. A földet gömb, vagyis az akkori gyakorlatnak megfelelően szív alakúnak ábrázolja, meglepő módon Észak- és Dél-Amerika partvonalait mai technikai pontossággal mutatja, és a Behring-szoros helyén szárazföldet jelöl meg.

A térképen megjelenő XVI. századi török nyelvű szöveg egyik része önéletrajzi vonatkozású adatokat árul el a térkép készítőjéről, a további tartalma pedig egyes földrészek, országok leírására és a nagyhatalmak, valamint a világ legerősebb vezetőinek bemutatására vonatkozik. Olvasható rajta Afrika, Európa, Ázsia és az Újvilág átfogó bemutatása, melyben Európát keresztény földként írja le, részletezi az újonnan felfedezett területeket és felállít egy hierarchikus rendet a világról, melynek központja a Török Birodalom, legnagyobb vezetője Szulejmán szultán, aki Nagy Sándorhoz hasonlóan uralkodik. A világ 12 nagyhatalmát az állatövi jegyekkel párosítja össze. A térkép alsó felében még három gömb figyelhető meg; a középső a Földet körülvevő égitesteket ábrázolja, jobb oldalon a téli égbolt, bal oldalon a nyári égbolt csillagképei láthatók. A térkép bal, alsó és jobb oldalát díszítő virágornamentikás kereten az izniki kerámia klasszikus díszítményei jelennek meg.

A különleges vizuális megfogalmazású térkép a kutatások egybehangzó véleménye szerint a XVI. századi világot szemlélteti politikai, földrajzi, gazdasági és hatalmi vonatkozásban. Hadzsi Ahmed világtérképe azt is mutatja, hogy a jó üzleti érzékkel rendelkező velenceiek az elit török közönségnek szánt térképpel a politikai kapcsolatok erősítését szolgálták Velence és Törökország között.

Tasnádi Zsuzsanna

Hadzsi Ahmed fametszetes világtérképe,
1559 október – 1560 augusztus, Velence, papír, fametszet,
108x114 cm
Néprajzi Múzeum térképgyűjtemény; ltsz. 2784