A kaméleonos ajtó története

Szerző: Földessy Edina
Fotó: Szász Marcell

2002-ben nyílt meg a Néprajzi Múzeumban a Kaméleon kiállítás, amely e hüllő szubszaharai afrikai szimbolikáját mutatta be. A tárlaton egy faajtó olyan jelképeket illusztrált, amelyek a mai Benin déli területén 1625-ben alapított Dahomey Királyság abomeyi palotaegyüttesében láthatók. Minden uralkodót a mondásai és a róla szóló jóslatok alapján jelképes „erős névvel” ruháztak fel, s ezt plasztikusan is megjelenítették. Glèlè király (1858–1889) egyik jelképe a kaméleon volt, amely Lisára, az égi fény (főként a Nap), a sors és minden ember szellemlénye felett uralkodó istenségre utal.

Az ajtót Gaál János főrestaurátor készítette a párizsi Musée de l’Homme tulajdonában lévő eredeti alapján. A kiállítás után műtárgymásolatként került be az Afrika-gyűjteménybe. Specifikus tematikája miatt nem lehetett neki fényes karriert jósolni, később – bizonyos nemzetközi események következtében – mégis egy gyarmati múltból eredő jelenkori történet tárgyi hordozójává vált.

Emmanuel Macron francia köztársasági elnök 2017. november 28-i ouagadougoui beszéde nagy hatással volt az erőszakosan eltulajdonított afrikai műkincsek visszaadása körüli vitákra. Ennek jegyében került sor 26 uralkodói relikvia visszaszolgáltatására a Benini Köztársaságnak, amelyeket Alfred Dodds, a francia erők parancsnoka hadizsákmányként szerzett az utolsó uralkodóval, Béhanzinnal folytatott háborúban, 1892-ben. A menekülésre kényszerített uralkodó a kincseket elrejtette és a palotákat felgyújtatta. Ám a fosztogatás hevétől is ittas francia katonák rábukkantak a földbe ásott rejtekhelyre. Nem sokkal később Dodds három uralkodó hatalmas jelképes szobrát, trónszékeket, hordozható oltárokat, négy ajtót (köztük a budapesti másolat eredetijét), harci tánchoz használt jogarokat és egyéb tárgyakat ajándékozott az első párizsi néprajzi múzeumnak (Musée du Trocadéro).

A visszaszolgáltatáshoz új törvényt kellett alkotni, hiszen a francia közgyűjteményekben lévő műtárgyak elidegenítését törvény tiltja. A tulajdonjog átruházását 2021. november 9-én írta alá a két államfő. A rákövetkező napon már Beninben fogadták a kincseket, amelyeket 2022 elejétől a fővárosban, Cotonouban, az elnöki palotában tettek közszemlére.

A gyarmati kontextusban erőszakosan szerzett műkincsek visszaszolgáltatása nemrégiben kezdődött, egyre erősödő folyamat, amelyre országonként és akár intézményenként merőben eltérő válaszok és megoldások születhetnek. De a visszakövetelő és visszafogadó országokban sem tiszta a képlet, hiszen a forrásközösségek, a különböző politikai erők, a múzeumi szakemberek és még számos szereplő és tényező befolyásolja, hogy kihez, hova és milyen körülmények közé kerülnek vissza a műtárgyak.

Milyen szerephez juthatnak mindebben a másolatok? Jelentős afrikai műtárgyak eddig a származási országuk múzeumában másolatként voltak jelen, mivel eredetijüket valamelyik fejlett világbeli múzeum birtokolta. Vajon átfordul-e ez a jelenség, és a nyugati múzeumok mutatnak majd be másolatokat, miután az eredeti tárgyakat visszaszolgáltatták?

A 26 tárgy visszaszolgáltatásának folyamatát Patrick Zachmann dokumentálta képekben.