Magyar Állami kitüntetésben részesültek a Néprajzi Múzeum munkatársai

Kis Zoltán - Magyar ezüst érdemkereszt

Kis Zoltán, a Néprajzi Múzeum biztonsági főosztályvezetője felelősséggel végzett szakszerű és áldozatos munkája tette lehetővé a rendkívüli biztonsági kihívást jelentő, számos helyszínre történő, különleges értékű gyűjtemény költöztetésének gyors és eredményes megvalósítását. Ennek elismeréseként Kis Zoltán Magyar ezüst érdemkereszt kitüntetésben részesült.

Kis Zoltán 25 éve dolgozik a Néprajzi Múzeumban a biztonsági terület különböző felelősségteljes beosztásaiban. Meghatározó szerepe volt már a múzeum költözésének előkészítési fázisában is, valamint a maximális biztonság elérése és fenntartása érdekében folytatott munkában. Az általa kezdeményezett és kidolgozott, nagyon részletes biztonsági előírás szabályozta a tárgyak mozgásának minden fázisát, a kiürített csomagok és csomagolóanyagok utóellenőrzésével bezárólag. A Magyar Állam kiemelt értékű vagyonát őrző múzeum költözése, és a többéves gondos előkészítés, a múzeum munkatársai közül is kiemelkedő felelősséggel járó pozíciót betöltő, biztonsági főosztályvezető rendkívül elkötelezett és felkészült tevékenységével valósulhatott meg határidőre.

Tumpek Eta - Magyar arany érdemkereszt

Az érvényes kormányhatározatoknak megfelelően, a Néprajzi Múzeum sikeresen kiköltözött 2021. augusztus 31-i végdátummal a Kúria Kossuth téri palotájából. Több mint 220.000 műtárgy, milliónyi archívumi dokumentum, százezres fotógyűjtemény, érzékeny filmek, üvegnegatívok, viaszhengerek, a teljes könyvtári állomány nyilvántartását, revízióját, csomagolását, szállítását kellett elvégezni a költözés részeként. Tumpek Eta a Műtárgyvédelmi és Restaurátor Főosztály vezetőjeként kiemelt felelősséggel és kiváló fölkészültséggel irányította a rendkívüli kihívást jelentő állományvédelmi munkát.

Tumpek Eta irányításával a különleges nemzeti kulturális értéket képviselő műtárgygyűjtemény kollekciói a Szabolcs utcában létrehozott Néprajzi Múzeum Gyűjteményi Központ világszínvonalú raktáraiba kerültek. Szintén a Gyűjteményi Központba költöztek a kiválóan felszerelt új műhelyekbe a restaurátorok, akikre különös felelősséget rótt a rendkívül változatos csomagolási megoldások kidolgozása és megvalósítása. Tumpek Etának meghatározó szerepe volt a restaurátorműhelyek felszerelésének kidolgozásában. A költözéssel párhuzamosan színvonalas és erőteljes restaurálási munka is zajlott, hiszen készült az intézmény új, tízezernyi műtárgyat bemutató állandó tárlata is. Tumpek Eta főosztályvezető közvetlenül, restaurátorként és irányító vezetőként is sikeresen működött ebben rendkívül nehéz munkában.  Irányításával a speciális feltételeket igénylő, lassan és körülményesen mozdítható egységek például a múzeumi hímestojás gyűjtemény, a több mint harmincezer darabos kerámia és üveg anyag is törésmentesen költözött. A néprajzi gyűjtemények kompozit jellegére figyelemmel gyakorlatilag minden múzeumi szakág számára kiválóan hasznosítható tapasztalatokra tett szert a Néprajzi Múzeum a költözésének köszönhetően. Ezt a költözési nagy projektet minden túlzás nélkül értékelhetjük a legnagyobb magyarországi múzeumi költözési programként. Megvalósítását nem tudta akadályozni sem a világjárvány, sem a Kossuth téri épület speciális adottságai, sem a Kossuth tér környezetének különösen nehezített közlekedési jellemzői. Annak érdekében, hogy értékelhető legyen a múzeum munkatársainak megfeszített munkája, indokolt jelezni, hogy a nemzetközi tapasztalatok szerint egy ekkora méretű és ilyen komplexitású múzeum költözése minimum 7–10 évig tart! Ennél lényegesen rövidebb idő alatt valósult meg a Néprajzi Múzeum új helyszínekre költözése. Tumpek Etának meghatározó szerepe volt abban, hogy a nemzetközi tapasztalatokból ismert, általános 2-5 %-os sérülési arány helyett, a kiválóan előkészített és lebonyolított költözési programban elenyésző, néhány ezreléknyi volt a sérülés, s ezek mindegyike is könnyen helyreállítható volt. A Magyar Állam kiemelt értékű vagyonát őrző múzeum biztonságos költözése a Tumpek Eta által irányított többéves gondos előkészítés és a múzeum munkatársainak rendkívül elkötelezett és felkészült tevékenységével valósulhatott meg.

Dr. Szarvas Zsuzsa - Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozat kitüntetés

A Néprajzi Múzeum számára a költözéséhez hasonló jelentőségű új kihívást jelent az új városligeti főépületbe történő beköltözés, és ott a kiállítások, tartalmi elemek kialakítása. Hasonlóan nagy jelentőségű összetett feladatrend ez, melynek megvalósítását az intézmény kultúrstratégiai küldetését messzemenően szem előtt tartva végzi. Ezt a kiemelkedő tartalmi elemekre koncentráló komplex állandó kiállítási projektet vezeti az intézmény korábbi főigazgató-helyettese Szarvas Zsuzsa 2017 óta. A megnyitásakor 150 éves jubileumát ünneplő múzeum több új állandó kiállításában bemutatásra kerülő összesen több mint 10.000 (!) műtárgy a korábbi tárlaton látható tárgyak sokszorosa lesz.

Szarvas Zsuzsa nyilatkozata a kiállításrendezés egyik fontos pillanatáról itt tekinthető meg!

Szarvas Zsuzsa rendkívül felelősségteljesen irányítja az intézmény történetében túlzás nélkül példa nélküli méretű és komplexitású kiállítási programot. Az általa vezetett állandó kiállítási projekt egyértelműen igazolja, hogy a Néprajzi Múzeum legerősebb identitása történeti öröksége: a gyűjteménye; feladata pedig ennek az örökségnek a továbbvitele, ami már önmagában is lehetőséget teremt arra, hogy saját tárgyát – a kultúrát és a társadalmat, annak hétköznapi és populáris jelenségeit – átfogóan, nemzetközi kitekintésben tárgyalja. Ezt korszerű, jelenre nyitott, közérthető és kritikai módon képes közönsége számára láthatóvá, érthetővé, élvezhetővé és élményszerűvé tenni.
A Városligetben 2022-ben már látogatható Néprajzi Múzeum két tartalmi és módszertani pillérre épül: az egyik a Múzeum gyűjteménye, a másik az intézmény tudományos és társadalmi küldetése. A Szarvas Zsuzsa által irányított állandó kiállítási program a nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő jelentőségű mind méretét, mind komplexitását illetően. 

Szarvas Zsuzsa az állandó kiállítási program vezetése mellett sikeresen valósította meg a múzeum táplálkozásgyűjteményének szakmai kihívásokat jelentő költöztetését a Kossuth téri épületből az új Néprajzi Múzeum Gyűjteményi Központjába.

Szarvas Zsuzsát szakmai életútja, múzeumi működése, több évtizednyi tapasztalata és fölkészültsége egyértelműen alkalmassá teszi a fentiekben jelzett különös felelősségű szakmai irányító szerepre.
Kutatási témáinak komplexitása – melyek között a háztartások eszközkészletének és az életmódváltozás összefüggéseinek vizsgálata különböző magyarországi településeken és a falusi, mezővárosi zsidóság helye, szerepe a két világháború közötti Magyarországon egyaránt hangsúlyosan jelen van – szintén érdemben alakította a múzeumi projekt sikeres megvalósítását. Elismert tudományos kutatóként foglalkozott a finn-magyar összehasonlító kutatásokkal a tárgykultúrában vagy a turizmus szerepével a magyar falvak arculatának átalakulásában.
Szarvas Zsuzsa néprajzi múzeumi működése során dolgozott a Gyűjteményi főosztály vezetőjeként, illetve főigazgató-helyettesként, melynek részeként a korábbi főigazgatót helyettesítette egy éves távolléte során, igazolva, hogy intézményvezetői képességekkel is rendelkezik.
A múzeumban megvalósított sikeres időszaki kiállítások a készülő új állandó tárlatokat is formáló tapasztalatokat eredményeztek. Sikeres kiállítása volt a (M)ilyenek a finnek? Finnország magyar szemmel című 2009-es tárlat. Az intézmény új szerzeményeit bemutató időszaki kiállításoknak egész sorozatát rendezte 2008 és 2017 között. A Holocaust Emlékév alkalmából a néprajzi múzeumi bemutatáson kívül más hazai (Nagyatád, Sátoraljaújhely) és külföldi (Párizs) helyszíneken is megvalósult az általa rendezett látványos Kő kövön. Töredékek a magyar vidéki zsidóság kultúrájából című kiállítás 2014-2016-ben. Muzeológiai működésével kapcsolatban születtek legfontosabb publikációi is:

2017
Zsidó tárgyak / Jewish Objects. A Néprajzi Múzeum tárgykatalógusai 24. Budapest, Néprajzi Múzeum.

2016
Fragments of Rural Hungarian Jewish Culture. Acta Ethnographica Hungarica 61. 395-418.

2013
Vágyak és választások. Stratégia és gyakorlat a Néprajzi Múzeum tárgyi gyűjteményeinek gyarapításában. Néprajzi Értesítő 2012. 9-22.

2009
(szerk.): Milyenek a finnek? Finnország magyar szemmel. Kiállítási katalógus. Budapest, Néprajzi Múzeum.

2007
(szerk.) Turizmus és migráció. Documentatio Ethnographica 22.