GYÁSZ – Gurmai Ferenc restaurátortól búcsúzik a Néprajzi Múzeum

Gurmai Ferenc farestaurátor 26 évig, nyugdíjazásáig volt a Néprajzi Múzeum munkatársa. Az alföldi Bélmegyeren született, Gyulán érettségizett. 1957-ben került Budapestre.

Először a szövőiparban dolgozott, majd a vasúthoz került forgalmistának, de ezt a munkát nem tartotta elég kreatívnak, ezért gyémántcsiszolóként helyezkedett el. Sok kitérő és vargabetű után úgy határozott, hogy farestaurátornak jelentkezik a Néprajzi Múzeumba. Restaurátorként a tárgyak tisztítása, konzerválása során az értékmegőrzést tartotta a legfontosabbnak.

Már gyermekkorában sikert jelentett, ha saját erőből létrehozott valamit. A gyermekkori átszellemült, boldog játék meghatározó élmény volt számára, egész életében ezt kereste és az alkotásban ezt meg is találta, sohasem unatkozott.  A kigondolt, elképzelt tárgyak létrehozása szinte a szenvedélyévé vált. A múzeumi munka mellett díszítő és figurális fafaragással foglalkozott, munkáiban a magyar paraszti életet próbálta megeleveníteni.

Rendszeresen tartott bemutatókat, ahol mindig sokan vették körül, tudását szívesen megosztotta az érdeklődőkkel. Ezeken a foglalkozásokon különösen fontosnak tartotta, hogy a gyerekek érdeklődését felkeltse a faragás iránt. Apró, gyorsan elkészülő figurákat faragott, így volt türelmük a folyamatot végig nézni, miközben elbeszélgetett velük az alkotás öröméről.

Ferit mindenki szerette, szolgálatkész, családcentrikus, optimista, jó kisugárzású, békés ember volt. Igyekezett mindenből a legjobbat kihozni, derűs egyénisége révén mindig jó kapcsolata volt munkatársaival, az emberekkel.

Emlékét kegyelettel őrizzük.