Bemutatták a 18. Velencei Építészeti Biennálén a Magyar Pavilonban május 20-tól látható kiállítást a Ludwig Múzeumban

A Ludwig Múzeum kiállításának fókuszában a Néprajzi Múzeum új épülete áll. A Ferencz Marcel (Napur Architect) által tervezett épület Európa egyik legnagyobb léptékű, kulturális tartalmú városfejlesztési programja, ami a Liget Budapest Projekt keretében 2022-ben valósult meg.

Talán először fordul elő, hogy egy országos múzeum egy másik múzeum által szervezett kiállítás tárgya lesz - emelte ki a tárlat szerdai budapesti sajtótájékoztatóján Vincze Máté közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár. Mint hozzátette, a kiállítás központi eleme a Néprajzi Múzeum eredeti, hagyományokra építő és tartalommal is bíró díszítő ornamentikája. Mindezt a Velencében nyíló kiállítás egy különleges installáció segítségével, számos művészeti ágat bevonva mutatja be, bizonyítva, hogy modern eszközökkel és gondolatisággal a 21. században is lehet a hagyományokra építeni.

Fabényi Julia, a Ludwig Múzeum igazgatója, a Velencei Biennále nemzeti biztosa elmondta, hogy a kiállítást szokás szerint nyílt pályázat útján választották ki.  A velencei kiállítás egy hang-, fény- és térinstalláció lesz élményszerű interaktív elemekkel. A kiállítás mintaszerű szakmai együttműködésben valósul meg a Néprajzi Múzeummal és a Liget Budapest Projekt támogatói közreműködésével.

Kondor-Szilágyi Mária kurátor a prezentációjában bemutatta, hogy a Néprajzi Múzeum épületének két szárnya egy képzeletbeli, egy kilométer átmérőjű kört idéz meg, felszínén egy több mint hétezer négyzetméteres tetőkerttel. Így nemcsak egy tökéletes kör szeletét látjuk, hanem az épület kapuként szolgál a mögötte elterülő természeti környezet, a megújult Városliget és a lüktető városi élet között. Ezt a hordozó és átvezető funkciót erősítette a tervező az épület homlokzatán körbefutó árnyékoló fémrácsozattal, amelyen a múzeumban őrzött különféle népek, kultúrák hagyományaiból származó tárgyakon megjelenő mintákból készített kortárs ornamentika-átiratok jelennek meg. A pixelekből kialakított ornamentika a magyar és az egyetemes kultúra szőtteseként a százötven éves Néprajzi Múzeum páratlanul gazdag gyűjteményét szimbolizálja, és elsőként fogadja a múzeumba érkezőket.

Velencében a látogatók egy külön térben magukat az ornamentikát hordozó díszítmény-rácsokat is megtekinthetik, amelyek különleges lézeres megvilágításban lesznek láthatók. A zene jelen van a kiállításban egyrészt tárgyként, egy új kortárs hangszer, a Mátrai Péter építész-zeneszerző által tervezett Hanghenger által, amely rímel az új Néprajzi Múzeum által megidézett kör ideájára, másrészt zenei motívumként, amely hallhatóvá teszi az épület és a zene kapcsolatát. Az épület urbanisztikai és tájépítészeti kontextusát a pavilon udvarában felállított nagy makett kívánja érzékeltetni, amelyen láthatók a Liget Budapest Projekt már megvalósult fejlesztései és további tervezett épületei is.

Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa jelenleg legnagyobb kulturális tartalmú városfejlesztési projektje, amelynek köszönhetően a Millennium óta nem látott léptékű kulturális beruházásokkal gazdagodott az ország: két zászlóshajó vállalásunk is elkészült, két, az ország kulturális és turisztikai életét évtizedekre meghatározó kulturális funkciójú landmark épülettel gazdagítottuk az országot. Tavaly év elején megnyílt a világszínvonalú Magyar Zene Háza, majd pedig átadhattuk a közönségnek a Néprajzi Múzeum ikonikus új épületét.”

A Néprajzi Múzeum gyűjteményét a kiállításban egy animációs kisfilm az Ethnozoom, és egy interaktív számítógépes program, a Motívumalkotó jeleníti meg. A MOON42 által fejlesztett alkalmazás több, mint 1001 vektorizált díszítményt és motívumot tartalmaz a Néprajzi Múzeum magyar és nemzetközi műtárgyairól. A program segítségével egy érintőképernyőn a látogató megalkothatja és letöltheti saját egyedi motívum-kompozícióját, hozzájárulva ezzel egy nemzetközi közösségi műalkotás létrejöttéhez. Az alkalmazás kitűnő példa arra, hogy hogyan lehet a klasszikus etnográfiai tudást kortárs művészeti közegbe átemelni, a régi korok múzeumi tárgyait a ma embere számára közelebb hozni és izgalmassá tenni.

Kemecsi Lajos a Néprajzi Múzeum igazgatója hangsúlyozta:  „A budapesti Néprajzi Múzeum a hagyományos népi kultúra legnagyobb és – kiegészülve a világ kultúráinak anyagaival – egyben a legkomplexebb magyarországi gyűjteményét őrzi.  A múzeum, mint médium társadalmi viszonyok iránti fogékonyságát az utóbbi években a kortárs művészettel való egyre közvetlenebb kapcsolat erősítette. Meggyőződésem, hogy a Velencei Nemzetközi Építészeti Biennálén a Néprajzi Múzeum épülete által inspirált projekt szereplése hangsúlyosan képviseli intézményünk és a világ néprajzi, antropológiai múzeumainak jelen szerepét.”

A 18. Velencei Nemzetközi Építészeti Biennále a nagyközönség számára 2023. május 20-tól november 26-ig látogatható.