Felrajzolt könyvek – kortárs alkotók a Néprajzi Múzeumban

A Néprajzi Múzeum MaDok-programja kortárs alkotókat kér fel, hogy a múzeum kiadványaiból inspirálódjanak. Elsőként Eged Enikő Katalin grafikus és illusztrátor hozta létre Varázskert című munkáját, melyhez kiindulásul A tükrös c. műtárgykatalógus szolgált. Az alkotás, ami egyben kreatív múzeumi üzenet is, az intézmény könyvesboltja előtti térben tekinthető meg július 1-től.

A Felrajzolt könyvek projekt a múzeum MaDok-programjának legújabb kísérleti terepe. A Néprajzi Múzeum jelenkorkutatás programja kortárs alkotókat kér fel, hogy a múzeum kiadványaiból inspirációt nyerve alkossanak. MaDok-program fókuszában a kortárs tárgyi világ megőrzése és a jelenkor múzeumi dokumentálása és bemutatása áll.

Lovak, szarvasok, madarak, különös állatok. Pásztorok, asszonyok, leányok. Az erdői fái, indák, levelek és virágok. Eged Enikő Katalin grafikus és illusztrátor A tükrös című könyvet választotta inspirációnak, hogy létrehozza Varázskert című munkáját.

A kötet a Néprajzi Múzeum Állattartás-pásztorművészet gyűjteményében található több száz tükrös tárgyat dolgozza fel katalógus formájában. A tükrösök a 19. század első felében terjedtek el, a legkorábbi példányok az 1830-as évekből maradtak fenn, a pásztorélet fontos kellékei voltak, hiszen a korabeli gyakorlat szerint a pásztorok maguk borotválkoztak. A tükrösök formája a használathoz igazodott; a tükröt kis, fából készült dobozban tárolták, amelynek külsejére különös gonddal karcolták, vésték, faragták, később már színezték, festették is az aprólékosan kidolgozott díszítőmotívumokat. Az időtől és helytől függően eltérő díszítőelemek között népszerűek voltak az állatábrázolások: virágos ágat tartó madarak, a szarvas, a kígyó alakja, de régóta ismert motívum az oroszlán is. A tükrösök díszítményei között gyakran jelentek meg különböző jelenetekben és viseletekben ábrázolt emberek.

A Varázskertben a többszáz éves tükrösdíszítések figuratív motívumai a kortárs alkotói eszköztár segítségével elevenednek meg a falon. A fiktív kert gazdag vizuális világa különös atmoszférát teremt, amely nemcsak böngészésre, de elmélyülésre is hívja a nézőt.

„A tervek szerint egy éven át négy alkotót kérünk fel, hogy a látogatói térben hozzák létre alkotásaikat” – mondja Gellér Judit muzeológus, a projekt ötletgazdája. „A krétával rajzolt ideiglenes művek nem tűnnek el örökre - a rajzokat fényképeken archiválja a múzeum, így megmaradnak az utókor számára.”

A látogatói térben lévő fekete fal így kreatív múzeumi üzenetté válik: időről időre más tartalommal töltődik meg, fizikailag pedig az Etknow könyvesbolt teréhez kapcsolódik, melynek kiadványaiból a művészek az inspirációt nyerik.

Eged Enikő Katalin az ELTE magyar-filozófia szakán folytatott tanulmányait követően a Magyar Képzőművészeti Egyetemen szerzett grafikusi diplomát. Szabadúszó grafikusként és illusztrátorként dolgozik, számos hazai márkának tervezett már mintákat és illusztrációkat. Kedvenc témái a csendéletek és az állatok, egyszerű dolgok, amelyek asszociatív módon foglalkoztatják.