A Néprajzi Múzeum a Múzeumok Majálisán

2024. május 25-én és 26-án a Múzeumkertben újra együtt lesznek az ország múzeumai, az ICOM múzeumi világnap (május 18.) alkalmából a Magyar Nemzeti Múzeum épületét ismét körbeölelik a különböző intézmények, így a Néprajzi Múzeum sátrai, programjai is.

Az ingyenes családi programok, koncertek, játékok sorát szombaton és vasárnap 10 és 18 óra között felvonultató rendezvény számos pontján felfedezhetjük az egyébként a városligeti épületében nyitva tartó és vasárnap színes gyermeknapi ünnepséget szervező Néprajzit.

Keresd a „Türelemüvegen innen és túl” installációt!

A Múzeumkertben a Néprajzi Múzeum leglátványosabb megjelenése a "Türelemüvegen innen és túl" projekt lesz. A Veresegyházán és több vidéki helyszínen már sikerrel szerepelt pavilon olyan szabadtéri, interaktív kiállítási építmény, amely a türelemüveg fő típusait – bányász, egyházi, hétköznapi – jellemzi. Formája, emeletes nagy mérete és izgalmas belső kiképzése által élményszerűen, játékosan biztosítja az önálló és a csoportos ismeretszerzést. A tárgyba lépés módszerével, látványos transzparens kialakítással és rendhagyó eszközökkel vezet végig a türelemüveg készítés történeti, technikai és emberi jellemzőin.

A szerkezet kívül-belül egy játékot mintáz, amely tartalmában és küllemében is a Néprajzi Múzeum türelemüveg-gyűjteményének kreatív feldolgozása. Az építmény egy különleges műtárgy-típust ismertet meg számtalan perspektívát és nézőpontot biztosítva a befogadásra. A benne és körülötte kialakított tartalmak különböző nehézségi szintjük alapján tág teret adnak az értelmezésre, mind a látvánnyal szervesülő információk, mind a pavilonba foglalt ügyességi, és nagy türelmet igénylő autentikus fajátékok esetében is.

Tolókapa és Műtárgyspektrum

A Néprajzi Múzeum a „Műtárgyspektrum” programon is szerepel, amely egy olyan közösségi installáció, amely a kiállító múzeumok izgalmas gyűjteményi darabjaiból az újrahasznosítás, az átalakulás és fenntarthatóság jegyében ezen a két napon születik meg. A Néprajzi Múzeumot egy tolókapa, a sorba vetett kapásnövények – leginkább kukorica, burgonya, cirok – gyomtalanítására szolgáló eszköze képviseli. Használata a háztáji gazdaságokban, majd a kiskertekben országszerte általánosnak mondható, ma is találkozhatunk vele sokfelé.

Ismertek fából készült verziói, iparosok, specialisták is készítették, ma is kapható számos gyári verziója. Egyszerű szerkezeti felépítésének köszönhetően ugyanakkor sokan maguk készítették. Ezt segítette például az Ezermester folyóirat is, amelynek 1967. évi 7. számában tervrajzzal, anyag- és eszközigénnyel találunk készítési útmutatót. A korszakban kevéssé volt jellemző, hogy tolókapa készítéshez a tervek alapján vásárolt volna alapanyagot valaki. Sokkal inkább jellemző volt, hogy meglévő, szerzett anyagok újrafelhasználásával, az elkészítéshez szükséges (szak)tudással készüljenek ezek az eszközök. Ilyenkor a formát nem a tervrajz, hanem a funkció és a másodlagosan felhasznált alapanyag formája határozza meg.

A Múzeumkertben bemutatandó darabot Átányban készítették bicikli másodlagos felhasználásával az 1960-1970-es években. A már nem használt kerékpár főbb alkatrészei adták magukat a buherálásra: az első villa, a kormány, a kormányszár, illetve az egyik abroncs nélküli kerék alkotja az eszköz toló részét, amelyhez lent egy erős vascsavarral egy széles horoló-kapavasat erősített a készítője.

Digitalizáció és etnográfiai tudás

A Néprajzi Múzeum munkatársai a szakmai programokon is részt vesznek. Szombaton 14 órakor Berényi Marianna kommunikációs főosztályvezető egy olyan kerekasztal beszélgetésen szerepel, ahol a múzeumi folyóiratokról lesz szó a Magyar Múzeumok Online 15 születésnapja alkalmából. Vasárnap 11:20-tól Bata Timea és Biró Anna muzeológusok, etnográfusok a Néprajzi Múzeum praxisáról prezentálnak a „Jó gyakorlatok a digitalizáció területén” című programon. Biró Anna a digitalizált Festetics Rudolf-fotók kapcsán arra kérdez rá, hogy mit ad a mai tudásunkhoz a századfordulón a Csendes-Óceánon járt életművész gróf fotóanyaga? Gyűjtött tárgyainak és az általa készített fotóknak a digitalizációja hogyan kapcsolható vissza a mai Cook-szigetekiek identitásához? Egyáltalán hogyan kapcsolódik egy budapesti múzeum egy távoli kis szigetországgal, és miért dobban ettől nagyot a muzeológus szíve? Bata Tímea a Néprajzi Múzeum fotógyűjteményénék digitalizálási és online elérhetőségének stratégiájáról, lehetőségeiről és az ehhez kapcsolható múzeumi kutatószolgálat tapasztalatairól, valamint az Etnofotó blog mint ismeretközvetítő felület és „mini online adatbázis” szerepéről beszél. Néhány példát hoz fotós adatbázisokra, illetve a forrásközösségekkel történő közös munkára is.

Vidd el emlékbe a Néprajzi Múzeumot!

A Múzeumkertből a közkedvelt Etnoshop sem hiányozhat. Az egyedi árukészletet kínáló bolt kitelepülésén a múzeumi ajándéktárgyak és a könyvesbolti termékek legkeresettebb darabjai közül válogathatnak a 27. Múzeumok Majálisa résztvevői.