Hírek

Néprajz és kultúrpolitika a két világháború között – Homage a’ Györffy István konferencia Karcagon

Szubjektív beszámoló

Györffy István születésének száznegyvenedik évfordulója alkalmából a karcagi önkormányzat, a Néprajzi Múzeum, a Kunszövetség Egyesület és a Györffy István Nagykun Múzeum „Néprajz és kultúrpolitika a két világháború között – Homage a’ Györffy István” címmel konferenciát rendezett Györffy szülővárosában Karcagon.

A konferencia első napján, a Múzeumparkban lévő Györffy szobor előtt F.Kovács Sándor országgyűlési képviselő, a Kunszövetség Egyesület elnöke és Szebeni Tibor polgármester mondott beszédet, majd a koszorúk elhelyezésére került sor. A köszöntők után tizennégy szakmai előadás hangzott el Györffy István munkásságáról és kutatásairól. 

A Néprajzi Múzeum képviseletében Kemecsi Lajos főigazgató úr Györffy István a muzeológus és szerkesztő címmel tartott előadását, Granasztói Péter főigazgató- helyettes úr Györffy István örökségéről beszélt. A Néprajzi Múzeum munkatársai Györffy egy-egy jelentős kutatási területére helyezték a hangsúly így Gebauer Hanga előadásában a Fekete-Körös völgyi gyűjtése során készült fotókról, Lackner Mónika előadásában a nagykunsági textilgyűjtésekről, Vida Gabriella előadásából a nagykunsági kerámiagyűjtésről tudhattunk meg érdekes részleteket. Györffy István keleti érdeklődéséhez kapcsolódott Paréj Gabriella és Zatykó Vivien témaválasztása, akik a tudós dobrudzsai tatár textilgyűjtése és deliormáni fotóinak nyomába eredtek és számoltak be terepmunkájuk eredményéről.

A keleti érdeklődéshez köthető Bartha Júlia (orientalista, etnográfus, Karcag) előadása a Lénárd-féle törökországi expedícióról, amihez 1918-ban csatlakozott Györffy István és Katona-Kiss Attila (régészeti és orientalisztikai szakreferens, SZTE Klebersberg Könyvtár) Györffy és a magyarországi kunok címmel megtartott előadása.

A miskolci Hermann Ottó Múzeumból Viszóczky Ilona Györffy a matyóság néprajzi kutatásában elfoglalt meghatározó szerepét Bodnár Mónika pedig a miskolci múzeummal való kapcsolatát emelte ki előadásában.

A nap utolsó előtti előadójaként a karcagi Nagykun Múzeum munkatársa Éliás Sándor történész Vétkek és bűnök a 18. századi Karcagon Györffy István nyomán prezentációja hangzott el.

Záróelőadásként Nagy Molnár Miklós múzeumigazgató gondolatait hallgathattuk meg Györffy „kultúrpolitikai” végrendeletéről.

A konferencia hangulatát talán egy Szilágyi Miklós idézet adja vissza legjobban: „Olyan magától értetődő természetességgel nyúlunk Györffy részletvizsgálataihoz, építjük be eredményeit a magunk részletvizsgálataiba, vagy vitatkozunk egy -egy megállapításával, mintha mi is — akik tanítványainak a tanítványai vagyunk — kortársunkként, mesterünkként ismernénk.”

 

Szöveg: Zatykó Vivien

JEGYEK