2025. június 26-a a nagy magyar polihisztor ünnepe!

Ki is volt pontosan Herman Ottó? Mit érdemes kiemelni a munkásságáról és mi az oka annak, hogy a köztudatban kéz a kézben jár Herman Ottó neve a pókokkal? Születésének 190. évfordulója alkalmából ismerjük meg jobban „legzseniálisabb s legmagyarabb tudósunkat” a Néprajzi Múzeum és az Országgyűlési Múzeum közös kiállítása által!

Herman Ottó az ő korában még csak kibontakozóban lévő néprajz terén maradandót alkotott és aktív szerepet vállalt a politikában is. Jellegzetes külseje – főként hosszú haja és szakálla – közismerté tette, megjelenéséről, ruházatáról és mozgásáról nem volt nehéz felismerni. Nagyothallása erősen befolyásolta az életét, tetteit, heves temperamentuma sokszor keverte konfliktushelyzetekbe, érdeklődése a pókok, madarak, halak és más élőlények iránt a tudományos világ számára még szokatlan volt.

A Néprajzi Múzeum időszaki tárlatának fő törekvése, hogy a múzeumban őrzött és Herman Ottóhoz köthető közel háromezer-ötszáz darabot számláló tárgyi anyagra helyezve a fókuszt bemutassa a tudós néprajzi tárgyszemléletét, gyűjtési módszereit, múzeumban való gondolkodását és politikai pályafutásának mérföldköveit.

Azaz a kiállításban – a számtalan pálya közül, amelyet Herman befolyásolt – az derül ki, hogy milyen hatással volt munkássága az etnográfiára. Herman Ottó teremtette meg az anyagi kultúra kutatásának alapjait, ami összefüggésbe hozható az önálló néprajzi múzeum létrejöttével. Az elsők között a halászattal kapcsolatos etnográfiai vizsgálódásai során járt be nagyobb területeket, de ugyanígy a pásztorkodás és más témák mind jobb és jobb megismerése céljából is beutazta szinte az egész Kárpát-medencét, illetve azon túlra, Norvégiába is eljutott.

Nála lesz először hangsúlyos az a fajta terepmunka, amelyet az utána jövő kutatók is elsajátítanak és alkalmaznak. Ha áttekintjük a Herman Ottóhoz köthető műtárgyakat, akkor láthatjuk, hogy egy tekintélyes része sorozat. Rá jellemző volt, hogy egy-egy tárgyféléből nagyobb számú változatot – ahogy ő emlegette „egy sor”-t, „egy egész sor”-t – gyűjtött be, ezekből az adott helyszínen mindent meg akart szerezni. Ezeken keresztül tovább körvonalazódik Herman néprajzitárgy-szemlélete is, amiből kiolvasható, hogy mi volt számára érdekes, és mit tartott érdemesnek megőrizni, múzeumba elhelyezni. A Néprajzi Múzeum archívumában fennmaradtak a gyűjtőnaplói, amelyeket az útjai során vezetett, és nemcsak írt bele, de rajzokat is készített, melyek a kiállításon is megtekinthetők.

A Néprajzi Múzeumban bemutatott tárlat Herman Ottó sokoldalú személyiségének, érdeklődésének más aspektusait is bemutatja. Politikai jelenléte, a képviselőházban kifejtett tevékenysége, sajátos gondolkodása és beszédstílusa, egyedi jelleme, megjelenése és viselkedése által vált ismertté, a korabeli karikaturisták kedvelt figurájává.

Ha szeretnénk többet megtudni Herman Ottó életéről és munkásságáról érdemes ellátogatnunk a múzeum könyvtárába, ahol a tudós számos kötete elérhető vagy beszerezhetjük saját kiállításkatalógusunkat az Etknow könyvesboltban.

A kiállításhoz továbbá kapcsolódnak tárlatvezetések és múzeumpedagógia foglalkozások, melyek szünidőben is várják a kíváncsi táborozókat és érdeklődő múzeumlátogatókat.