Herman Ottó néprajzi vonatkozású könyvei elérhetők a Néprajzi Múzeum könyvtárában

„Legzseniálisabb s legmagyarabb tudósunk” Herman Ottó című időszaki kiállításunkhoz kapcsolódóan a múzeumi könyvtárban Herman Ottó néprajzi vonatkozású műveiből, illetve néprajzkutatói tevékenységéről szóló kötetekből válogattunk. A bibliográfiát honlapunkon, a köteteket pedig a bármely érdeklődő számára nyitva álló olvasótermünkben helyeztük el. Információk a könyvtár használatáról az alábbi linken érhetőek el.

A magyar halászat könyve

A múzeum könyvtárának első, 1893-ban – valószínűsíthetően Jankó János által – megkezdett leltárkönyvében még zömmel idegen nyelvű, külföldi megjelenésű földrajzi-etnológiai köteteket találunk. Az első magyar nyelvű néprajzi szakmunka, amely a könyvtár leltárába került: Herman Ottó A magyar halászat könyve című műve volt. Az „előkelő” hely nem véletlen, hiszen az 1887-ben megjelent könyv, illetve annak első, néprajzi vonatkozású része tulajdonképpen az első magyar tárgyi néprajzi monográfia volt. A munka enciklopédia-szerűen, mintegy 300 rajzzal illusztrálva mutatta be az egyes népi halászati módokat és eszközöket. Az illusztrációkat részben maga Herman és grafikus barátja, idősebb Jankó János, valamint Morelli Gusztáv, a kor neves fametszője készítette. A magyar halászat könyve más európai kutatókat is inspirált hasonló művek elkészítésére, így például a finn etnológust, Uuno Taavi Sireliust, aki 1906 és 1908 között jelentette meg A finnek halászata című munkáját. A magyar halászat könyve elsősorban Herman nagy szorgalmával és mély természetvizsgáló tapasztalatával összegyűjtött és rendszerezett anyag miatt értékes ma is, mellyel a folyószabályozásokkal akkor már visszaszorulóban lévő mesterség és életforma hagyománykészletét dokumentálta.