Kossuth-kultusz a népies ponyvanyomtatványokban

1848 százéves évfordulóján lezajlott országos néprajzi gyűjtések megmutatták, hogy a szabadságharc hősei közül Kossuth alakja köré épült a legintenzívebb népi kultusz: számos dal, monda, anekdota szereplője, arcképéről készült kőnyomatok sok helyütt díszítették a paraszti házbelsőket, még mézeskalács-ütőfa is készült alakjával. A kultusz kiegyezés utáni kiteljesedésében fontos szerepe volt a Kossuthot szerepeltető olcsó ponyvafüzeteknek és kalendáriumoknak is. A Bucsánszky (később Rózsa Kálmán) féle ponyvanyomda 1870-ben indította meg a Képes Kossuth Naptár című sorozatát, melyből gyűjteményünkben egy 1897-es példányt őrzünk. A Kossuth-naptárak a szűken vett naptár-rész mellett jelentős terjedelemben tartalmaztak fikciós és ismeretterjesztő szövegeket, főként magyar történelmi tematikában.

 A ponyvanyomtatványokban megjelent Kossuthtal kapcsolatos írások ugyancsak jelentős hatással voltak a széles társadalmi rétegek történelmi ismereteire és egy idealizált, mitikus történeti hősalak megformálódására. Kossuth Lajos még a betyárokat és meghódítja (1913) című elbeszélés valóságmagja a Kossuth által Rózsa Sándornak adott amnesztialevél, amelyet azonban a ponyvaszöveg Kossuth és Rózsa Sándor egy alföldi csárdánál történő kalandos találkozásává színez ki: ahol a betyárt sikerül jó útra téríteni és a szabadságharc mellé állítani. A Kossuth Lajos küzdelme a farkasokkal című, legalább három kiadást (1906, 1913, 1926) megélt, kalendáriumban is terjesztett szöveg valóságalapja Kossuth 1852-es amerikai útja. A ponyvaszöveg egy része László Károly, Kossuth titkárának amerikai naplóbeszámolóján alapszik – amit azonban a ponyva szerzője egy téli farkastámadás fiktív történetével bővít ki, ahol Kossuth mesei hősként végez egy egész farkasfalkával a havas éjszakában.

Szöveg: Mészáros Borbála

Digitalizálás: Tusor Kinga