Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült Perger Katalin

2025. március 13-án Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült Perger Katalin, a Néprajzi Múzeum nyugalmazott restaurátora.

Perger Katalin a Néprajzi Múzeum restaurátoraként négy évtizedes elkötelezett és kivételesen szakszerű munkájával meghatározó szereplője volt az intézményben zajló állományvédelmi tevékenységnek. 1987. április 1-jén lépett be a Néprajzi Múzeumba, ahol először raktárkezelőként kezdett dolgozni a Gyűjteményi Osztály Nemzetközi Csoportjában. Több éves elkötelezett gyűjteménykezelői tevékenységet követően, melynek során széleskörűen ismerte meg a Néprajzi Múzeumban őrzött nemzetközi műtárgyállományt, érdeklődése egyre inkább a restaurálási, műtárgymegőrzési lehetőségek felé fordult. 1998. november 15-től már segédrestaurátorként dolgozott a múzeumban, 1999-ben pedig a Képzőművészeti Főiskolán textil-bőr szakon tárgyrestaurátor-művész diplomát szerzett. 2017. szeptember 1-től a Néprajzi Múzeum főrestaurátorává nevezték ki, mely pozíciót egészen nyugdíjazásáig betöltötte.

Az intézmény speciális etnográfiai és etnológiai műtárgygyűjteménye különleges restaurátori felkészültséget és tapasztalatot igényel. Perger Katalin az utóbbi évtizedekben megvalósult időszaki kiállítások mindegyikében aktív szerepet játszott a műtárgyak megmentésében és bemutatásában. Ezek közül is kiemelkedik a 2004. évi, „Aki dudás akar lenni…” című kiállítás, amelyhez kapcsolódóan számos bőrből készült hangszer tisztítása, restaurálása az ő felelős munkájával valósult meg. A Néprajzi Múzeum Kossuth-téri épületében 2017-ben megrendezett „Bocskor, csizma, paduka” című kiállítás, mely az Intézmény gazdag anyagát reprezentálva, több száz különleges bőrlábbeli bemutatásával nyílt meg, szintén Perger Katalin magas szaktudása és áldozatos munkája révén valósulhatott meg.

Az ő tevékenysége elengedhetetlen volt annak érdekében is, hogy a Néprajzi Múzeum sikeresen kiköltözött a Kúria Kossuth téri palotájából. A több mint 220.000 műtárgy, milliónyi archívumi dokumentum, százezres fotógyűjtemény, érzékeny filmek, üvegnegatívok, viaszhengerek, a teljes könyvtári állomány biztonságos átköltöztetésében Perger Katalin jelentős szerepet vállalt. Aktív és elkötelezett tevékenységével hozzájárult, hogy a különleges nemzeti kulturális értéket képviselő műtárgygyűjtemény kollekciói a Szabolcs utcában létrehozott Néprajzi Múzeum Gyűjteményi Központ világszínvonalú raktáraiba kerülhettek. Perger Katalinnak meghatározó szerepe volt abban, hogy a nemzetközi tapasztalatokból ismert, általános 2–5%-os sérülési arány helyett, a kiválóan előkészített és lebonyolított költözési programban elenyésző, néhány ezreléknyi volt a sérülés, s ezek mindegyike könnyen helyreállítható volt. A Magyar Állam kiemelt értékű vagyonát őrző múzeum biztonságos költözése Perger Katalin rendkívül elkötelezett és felkészült tevékenységével valósulhatott meg. Perger Katalinnak meghatározó szerepe volt a Néprajzi Múzeum új restaurátor műhelyeinek átfogó tervezési folyamataiban, valamint a magas színvonalú felszereltség kidolgozásában is.

A költözéssel párhuzamosan és annak lezárultával színvonalas és erőteljes restaurálási munka is zajlott, hiszen készült az intézmény új, tízezernyi műtárgyat bemutató állandó tárlata is. Perger Katalin közvetlenül, restaurátorként sikeresen működött ebben a rendkívül nehéz munkában. A 2024 októberében megnyílt gyűjteményi kiállítás több különleges szakmai kihívást jelentő műtárgya az ő rendkívül magas színvonalú munkájának köszönhetően kerülhetett a látogatók elé. Szakterülete elsősorban a bőr tárgyak restaurálási lehetőségeire terjed ki, de emellett széles körű ismeretekkel és tapasztalattal rendelkezik az összetett, kompozit, valamint a növényi alapanyagokból készült műtárgyak megóvásában, kezelésében is. Ez utóbbi tudását a Néprajzi Múzeum szervezetében működő Múzeumi Állományvédelmi Program akkreditált képzésein előadóként rendszeresen osztotta meg a hallgatókkal.

Perger Katalin négy évtizedes eredményes munka után nyugdíjba vonult 2024-ben. A közgyűjteményi területen a háttérben működő, de nélkülözhetetlen munkát végző szakmai közösség egy különösen értékes szereplője részesült elismerésben.