Xántus könyvei

„Gyűjteményeiben keressük igazi életművét” – írja Sándor István Xántus János életrajzában. Egyedülállóan gazdag természettudományi és néprajzi tárgygyűjtései Észak-Amerikát, Kelet-Ázsiát és az 1873-as bécsi világkiállítás kapcsán a Kárpát-medencét is érintették. Az összegyűlt tárgyanyag feldolgozásához, értelmezéséhez azonban elengedhetetlen volt a szakirodalom gyűjtése is, így mindkét tudományterület hazai szakkönyvtárának kezdeményezője és megalapozója volt. 

Xántus már az 1860-as évek elején könyvadományokkal támogatta az Akadémiai Könyvtárat, majd a Nemzeti Múzeum természetrajzi gyűjteményeinek szakkönyvtárát fejlesztette. Az általa 1872 óta vezetett Ethnographiai Osztályon azonban hely és támogatások híján csak 1889-től gondolhatott a könyvtár megalapítására: az ekkor leírt ügyrendben szerepelt már a könyvtári „lajstrom” és kölcsönzési jegyzék is. 1890-ben tudott először a gyűjteményekre szánt pénzügyi támogatásból könyveket is venni, azonban az első leltárat már utódja, Jankó János kezdte el írni 1893-tól. 

Xántus már amerikai tartózkodása alatt is – amennyire szűkös anyagi helyzete engedte – költött szakkönyvekre, könyvhagyatékából előkerült egy-egy amerikai antikváriusi címke is erre utal. Az 1868-70-es ázsiai-expedíción feladatai közé tartozott a „könyvészeti gyűjtemény gyarapítása”, azonban a Kínában, Japánban, Sziámban, Ceylonban beszerzett különleges helyi könyvek, kéziratok – egy-egy kivételtől eltekintve – nem maradtak fenn közgyűjteményeinkben, sorsuk egyelőre ismeretlen. Hagyatékából azonban előkerült egy Ceylonról szóló kötet, melyet ott tartózkodása során szerezhetett be a Galle kikötővárosában működő orvos-fényképésztől – erre utal címlap kézírásos bejegyzése. 

A Néprajzi Múzeum könyvtárában jelenleg 38 kötet azonosítható, mely Xántus hagyatékaként vagy ajándékaként került a gyűjteménybe, számos közülük tulajdoni bejegyzéssel, ex libris bélyegzővel vagy a szerzők Xántusnak írt ajánlásával van ellátva. Így például az afrikai Teleki-expedíción résztvevő von Höhnel, vagy Xántus kelet-ázsiai expedíciós társa, Eugen von Ransonnet dedikációjával. Xántus kapcsolathálójának nyomait őrzik azon saját művei is, melyekbe ajánló bejegyzést írt: így például a fiatal, mindössze 20 éves Jankó Jánosnak dedikált gyűjtési útmutatója; vagy a Gillming kereskedő és műgyűjtő házaspárnak ajánlott kötetei. 

A múzeum Xántus János által alapított, ma közel 200 ezer dokumentummal rendelkező könyvtára bármely érdeklődő számára látogatható, információ: https://neprajz.hu/konyvtar 

Szöveg: Mészáros Borbála 

Digitalizálás: Tusor Kinga