Egy világhírű kutatás nyomában: Átány és a „korrekt parasztok”

2026. március 28-án Átányban emléknapot rendeztek „A világ legismertebb faluja – Átány” címmel, Fél Edit és Hofer Tamás kutatásának 75. évfordulója alkalmából. A néprajzi séta, az emlék istentisztelet és a kulturális programok egy kiemelkedő tudományos teljesítmény előtt tisztelegtek, és egyúttal annak a falunak is emléket állítottak, amely a 20. századi magyar társadalomtudomány egyik legismertebb kutatási helyszínévé vált.  
A megemlékezés újra ráirányította a figyelmet arra a világhírű monográfiára is, amelynek 2025-ben a Néprajzi Múzeum és a Korall Társadalomtörténeti Egyesület gondozásában megjelent javított kiadása ismét hozzáférhetővé teszi az átányi kutatás eredményeit, azt a tudást, amely ma már könyv formáján túl a múzeum tereiben is jelen van. 
Az átányi kutatás eredményei a kötet lapjain túl a Néprajzi Múzeum gyűjteményi kiállításában és a kerámiatérben is megelevenednek. A tárgyak és értelmezések révén a látogatók közvetlenül megtapasztalhatják azt a világot, amelyet a kutatók dokumentáltak. A jeles évforduló alkalmából most ezt a kötetet ajánljuk! 

Alig akad még egy olyan magyar vonatkozású társadalomtudományi munka, amely akkora nemzetközi visszhangot váltott volna ki, mint Fél Edit és Hofer Tamás „Mi korrekt átányi parasztok” – Hagyományos élet Átányon című kötete. A közel hatvan évvel ezelőtt az Egyesült Államokban angolul publikált, méltán világhírűvé vált monográfia a magyar paraszti társadalom kollektivizálás előtti világának mára klasszikussá vált elemzése és pótolhatatlan kordokumentuma. 

A Korall Társadalomtörténeti Egyesület a magyar nyelvű kiadás megjelentetésével 2010-ben a hazai tudományos könyvkiadás egyik legnagyobb adósságát törlesztette. A kötet a megjelenése után hamar elfogyott, pedig a néprajz, az antropológia és a társadalomtörténet alapművét azóta is sokan keresik. Ezért vállalkozott a Korall Társadalomtörténeti Egyesület és a Néprajzi Múzeuma kötet második, javított kiadásának megjelentetésére, amely egyúttal a 75 éve elindított átányi kutatásnak is emléket állít. 

„Az átányi gazdák „korrekt parasztnak” tartották magukat, ha lovas emberek voltak, lófogatot tartottak, az elődöktől megörökölt birtokon gazdálkodtak, igazodva a hosszú évszázadok során kikristályosodott helyi normákhoz. A „mi, korrekt parasztok” kifejezéssel a törzsökös gazdák különböztették meg magukat azoktól, akik nem voltak „beleszületettek” a gazdastátusba, nem abban nőttek fel, hanem csak később vagy időlegesen tudtak feljebb lépni, „igás emberré” lenni, ahogy néhányan földhöz is jutottak az 1945-ös földreform révén.” 

Fél Edit és Hofer Tamás 1951-ben kezdte el a terepmunkát és több mint 15 év alatt 500 napot töltöttek Átányon.  Az Alföld északi szélén található, 1961-ben 2014 lakosú Átány nem tartozott a közvélemény által néprajzilag színesnek, érdekesnek tartott falvak sorába. De a modernizálódás egyes jelei ellenére a hagyományos paraszti kultúra egyes elemeiből többet őrzött meg mint egy átlagos magyar falu. 

„Az a lehetőség vonzott bennünket Átányra, hogy azt a paraszti műveltséget és életformát, melynek egyes elemeiről a magyar néprajztudományban olyan sokat írtak, itt még elevenen, működés közben figyelhettük meg. Nem csupán rekonstruálhattuk öreg emberek visszaemlékezéseiből, és nem csak történeti forrásokból, statisztikákból következtethettünk rá, hanem közvetlenül megfigyelhettük. Láthattuk, ahogy az emberek mintegy szemünk előtt hoznak döntéseket, láthattuk őket mindennapos munkájuk közben, és ezáltal képet alkothattunk a sokféle véletlenről, melyek cselekedeteiket befolyásolták, gyakorlati tapasztalataikról és morális, világnézeti felfogásukról.”  

Az átányi kutatásnak volt egy másik aktualitása is: az 1950-es években folyt a mezőgazdaság gyökeres átszervezésének előkészítése, tudni lehetett, hogy a hagyományos paraszti életmód néhány éven belül országszerte megszűnik. 1959-ben a község lakossága – együtt a magyar parasztság túlnyomó részével – belépett a termelőszövetkezetekbe. 

A kutatás elején már sejtették a szerzők, hogy ez a vizsgálat nem lesz megismételhető, céljuk az iparosodás előtti falusi kultúra dokumentálása és feldolgozása, elemzése lett. 

Fél Edit – Hofer Tamás 
„Mi korrekt átányi parasztok…” – Hagyományos élet Átányon 
Néprajzi Múzeum – KORALL 
Budapest, 2025