Betlehem

A magyar népszokásokból ismert betlehem jelentős történeti múlttal rendelkező ünnepi tárgy, amely sokáig a karácsony legfontosabb, jelképes értékű kelléke volt. A betlehemes játék előadására verbuválódott szereplők vitték házról-házra. Hordozható, rendszerint fából épített, színes papírral borított alkotmány, amely templomot, istállót ritkán barlangot ábrázolt.
A Néprajzi Múzeum kiállítása páratlan emlékanyagot tár a látogatók elé. Az intézmény népi betlehemes kollekciója az ország legnagyobb ilyen típusú gyűjteménye, amelyet először mutatnak be az érdeklődőknek. Az összetételében nagyon változatos és sokféle néprajzi/muzeológiai problematikát felvető betlehemes kollekcióra az állagában megindult romlási folyamat és a további pusztulását megfékező restaurálási munkálatok irányították rá a figyelmet. Így a kiállítás a múzeum gyűjteményében található, évtizedes restaurálási munkával felújított betlehemekkel, a hozzájuk kapcsolódó népszokássokkal és tárgyi kellékekeivel foglalkozik.
A rendezői szándék a betlehemet mint múzeumi tárgyat, annak múzeumi "életét" is megkísérli közel hozni a látogatókhoz. A kiállítás olyan kulturális jelenség részeként ábrázolja a szokástárgyat, amelynek kezdeteit a néprajzi muzeológia tárgygyűjtéseihez kapcsolja, majd aktív, a falusi/vidéki terepen zajló életét/használatát a népszokás keretei között érzékelteti. A képzeletbeli idővonal másik szakaszán a népi hagyományból kikopó tárgyat a múzeumi megőrzésen-fenntartáson-kezelésen át követi a különböző célok, kulturális folyamatok szolgálatában újraéledő/újraélesztett tárgyig. Végül a betlehem egyetemes jellegében jelenik meg, az európai, illetve azon kívül is felbukkanó, vallásos kultúrtörténet tárgyaként, templomi környezetben, valamint művészi megformálású változatokban, utalással a betlehemállításnak és kultusztörténetének fontos állomásaira.