Szerkesztette: Fejős Zoltán

Legendás lények, varázslatos virágok

A közkedvelt reneszánsz

Kiállítási katalógus

Budapest, Néprajzi Múzeum, 2008, 288 p.

"Gondold újra!" - ez a 2008, a reneszánsz éve programsorozat egyik mottója. A Néprajzi Múzeum A Legendás lények, varázslatos virágok - a közkedvelt reneszánsz című kiállítás rendezésével csatlakozott a programsorozathoz. Egy olyan történelmi, kulturális kapcsolatot értelmez újra, melyet a közvélemény is a magyar népművészet egyik legszebb hagyományaként értékel: mennyiben tekinthető az olasz eredetű magyar virágos reneszánsz a magyar népművészet régi stílusú tárgyainak előzményeként.

A kiállítás kísérletet tesz a Néprajzi Múzeum különböző gyűjteményeiben fellelhető, jobbára ismeretlen és feltáratlan, a reneszánsz stílusjegyek miatt a jubileumi évhez kapcsolódóan időszerű gazdag emlékanyag közös értelmezésére. A közkultúra és a reneszánsz kapcsolatának bemutatásakor olyan tágabb, európai kulturális folyamatokat és azok visszahatásainak sorát mutatja be, melyek a reneszánszhoz köthetők, s melyek alapvetően formálják egész Európában a "közkultúrát".

A Legendás lények, varázslatos virágok: a közkedvelt reneszánsz című kiállítás, illetve az ennek alapján készült katalógus a tárgytörténet-kutatások sorába illeszkedik, bár címe inkább motívumtörténeti bemutatót sugall. Az egyes motívumok, előképek keresése és felmutatása azonban a motívumkutatásnál tágabb körű. Alapvető folyamatokra mutat rá; a céhes iparfejlődés egy fokán az addig csak luxustárgyakat készítő iparosok a köznépi rétegek számára is termelnek, akik eleinte csak kollektív fogyasztóként (céhek, testületek, egyházközségek) jelennek meg, a 18. századra azonban mindinkább kialakul a köznépi rétegek, kisnemesek, mezővárosi lakosok számára dolgozó iparosok rétege. A céhek közvetítő szerepének köszönhetően a 18. század folyamán a 16-17. századi udvari, főúri kultúra és az európai tárgykultúra számos eleme megjelenik, és népszerűvé válik a köznép körében. Ugyanennek a változásnak a fontos velejárója, hogy a kép, a nyomtatott kép is egyre szélesebb közönséghez jut el. Elterjedése alapvetően a humanizmussal függ össze; a reformáció hatására a képek új tartalommal töltődnek fel, de még mindig szorosan kapcsolódnak szövegekhez. A grafika tömegessé válásával egyes témák és motívumok különféle transzformációs folyamatok részeseivé válnak, de elemeikben korábbi időszakok lenyomatát őrzik.

A katalógus egy bevezető, valamint nyolc tematikus tanulmányt tartalmaz. Az egyes tanulmányok után találhatók a tárgyak képei, részletes kultúrtörténeti magyarázatokat is tartalmazó tárgyleírásokkal. Az összesen 420 tárgy képét és leírását tartalmazó katalógus nem csak a kiállítás teljes anyagát mutatja be, hanem olyan további műtárgyak is megjelennek benne. amelyek a párhuzamok, előképek értelmezését is segítik.

A könyvet irodalomjegyzék, földrajzi mutató és az angol rezümék zárják. A gyönyörű kivitelű kiadvány Gerhes Gábor grafikus stúdiójának munkáját dícséri.

A katalógus elkészítésének és kiadásának költségét az OKM reneszánsz programiroda és az NKA Múzeumi Kollégiuma támogatta.

 

Tartalomjegyzék:

Lackner Mónika: Bevezető
Tasnádi Zsuzsanna: Nyomtatott könyvek és fametszetek
Vida Gabriella: Kályhacsempék
Lackner Mónika: Takácsszőttesek
Tasnadi Zsuzsanna: Díszített iratok és kéziratok
Kiss Margit: Alakos ábrázolások templomokban
Vida Gabiella: Díszedények
Kiss Margit: Bútorművesség
Lackner Mónika: Vászonhímzések
Irodalomjegyzék
Földrajzi mutató
Angol rezümék

JEGYEK