Néprajzi Múzeum
Budapest 1146, Dózsa György út 35.
Telefon: +36 1 474 2100
E-mail: info@neprajz.hu
Szerkesztette: Feischmidt Margit
Tabula könyvek 7.
Néprajzi Múzeum, Budapest, 2005. 210 p.
Tartalom
Ma Magyarországon két eltérő, sőt egymásnak ellentmondó kép él Erdélyről. Az egyik Erdély hozzánk hasonló, sőt velünk azonos magyar, sőt magyarabb, esszenciálisabban magyar, mint a mai Magyarország bármely régiója. Erdély az ősi, autentikus magyar kultúrát őrző táj, kultuszhely. A másik Erdély távoli, különböző, más, idegen vagy elmaradott, kevésbé modernizált, sőt egyenesen civilizálatlan, amely gondolat olykor eufemisztikus formában jelenik meg. Erdély ekkor az idealizált faluval, a paraszti társadalom idilljével szinonim: természetközelibb életformát, közösségelvűbb társadalmat jelent. Ez a kép, illetve annak létrehozása azt a kulturális és hatalmi logikát követi, ami a Kelet idealizált, de ugyanakkor nyilvánvaló módon alárendelt képét máshol is megalkotja. A kötet szerzői a mai Erdély-képek ilyen ellentmondásosságát vizsgálják olyan konkrét és tipikus helyszíneken és helyzetekben, amelyek az Erdélyről és az erdélyiekről való beszéd legfontosabb esetei. Vizsgálják a Magyarországról Erdélybe irányuló turizmust, a zarándoklatokat és az Erdélyből Magyarországra érkező, illetve a két hely között rendszeresen mozgó emberek életének helyszíneit.
Tartalom:
Feischmidt Margit: A magyar nacionalizmus autenticitás-diskurzusainak szimbolikus térfoglalása Erdélyben
A Nemzeti örökség felfedezése kultuszhelyek teremtése...
Ilyés Zoltán: A gyimesi "ezeréves határ" olvasatai
Sebestyén Adrienné: "Erdélybe utazni más". A magyar turisztikai irodalom Erdély-képe
Vörös Gabriella: A szakrális, a nemzeti közösség és az egzotikum élménye. A magyarországiak részvételének motivációiról a csíksomlyói pünkösdi búcsúban
Gagyi József: Örökségesítő Máréfalva. Az örökségturizmusra való berendezkedés első lépéseiről egy székelyföldi faluban
Hagyomány és eredetiség paradoxonjai az etnikai migráció tükrében...
Jon E. Fox: Vándorló nemzet(i) - identitások. Erdélyi vendégmunkások Magyarországon
Molnár Péter: A táncház mítosza és valósága: amit a 21. század néprajzosa Széken talál
Pulay Gergő: A vendégmunka mint életforma. Széki építőmunkások Budapesten
Bodnár Anita: Női migráció és változó nemi szerepek. Széki asszonyok Budapesten
Kiss Tamás: Az etnikumközi viszonyok mintázatai, térreprezentációk erdélyi vállalkozók önéletrajzi elbeszéléseiben
Kattintás után pdf formátumban néhány oldal megtekinthető.