Kiállítás

A cifraszűr

2000. jún. 23. - 2000. szept. 24.
A cifraszűr gyapjúból szövött és gyapjúhímzéssel, majd applikációval gazdagon díszített kabátféle. Csak a magyarságra jellemző, csak a magyarok lakta területen viselték a parasztok és a pásztorok - az urak sohasem.

 

Felfedezése a múlt század elején - az európai romantika hatásaként - a paraszti élet, a népi ornamentika felé forduló érdeklődésnek köszönhető, és Huszka József (1885) nevéhez fűződik. Ő a szűrdíszítés egyes motívumait, azok elrendezését, formai és színbeli sajátosságait messze keletről és a honfoglalás előtti időkből származtatta. A cifraszűr tárgyilagos kutatója és ismerője Györrfy István volt, aki több évtizedes gyűjtőmunkájának eredményeképpen A cifraszűr (1930) című könyvében szűrök formai és díszítésbeli jellegzetességeit meghatározta. Könyve alapkönyv, kiállításunk az ő beosztásának megfelelően mutatja be a cifraszűrök változatait.

A szűr derékszögű alapszabását a textíliák lánc- és vetülékfonalainak derékszögű metszése határozta meg. E korai, derékszögű szabásrendszer egyik variánsa a magyar szűr, amelynek jellemzője az ujjak alatti derékszögű, szélesítő betoldás. Ez a szabás Közép-Kelet-Európától dél felé - Észak-Afrikán, majd Kis-Ázsián keresztül egészen a Távol-Keletig követhető, nemcsak a kabátfélék, hanem a régi ingek szabásán is. E szabásformát a honfoglalás korában ismertnek tartjuk. A magyar szűr jellemzője az alapszabás mellett az európai renaissance köpenyéről átkerült négyszögletes gallér.

Teljes derékszögűsége éppen a gazdagon díszített cifraszűrök divatjának felvirágzásakor, a XIX. század közepén, második felében nyugati hatásra bomlott meg. Ekkor két variánsa különböztethető meg. Az egyik, a régebbi jellemzője az önmagából kihajló elej, az egyenes nyakvonal, a négyszögletes gallér és a hímzésdísz. A másik, csak a XIX. század vége óta divatos variánsnál a két elej fölé toldott hosszú, az aljáig érő keskenyedő sáv a jellemző. Ennél a négyszögletes gallér fölé még kis álló gallér van toldva, amelynek íves szabásával az eredeti derékszögűség megbomlik. Az ívesen szabott nyakhoz vállvarrás is járul, amely kezdetben egyenes, de lassan rézsútos lett. Az eddig derékszögű ujjak a kéz felé keskenyednek, a derékszögű oldaltoldások pedig lefelé szélesednek. Ez a típus ritkábban hímzett, inkább virág- és csokorformájú applikációk díszítik. E két variáns jellegzetességei az egyes szűrökön nemegyszer keverednek.

A cifraszűr hímzett vagy applikált dísze mindig növényi eredetű, különböző virágok és levelek, valamint az ezekből összeállított csokrok alkotják. A szűrszabók sohasem mondták, hogy hímeznek, ők mindig "virágoztak". A cifraszűrt csak férfiak viselték, csak férfiak - szűrszabók - varrták és hímezték, majd applikálták.

E jellegzetes magyar kabátféle, a cifraszűr - bár az e hazában eltöltött ezer év európai művészeti és ruházkodásbeli stílusai nem maradtak rá hatás nélkül - ősinek mondható keleti alapszabását, motívumainak keleti szín- és formaritmusát mindvégig megőrizte.

A kiállítást Gáborján Alice rendezte.

 

 

Kiadványok a témában

Kapcsolódó adatbázisaink

JEGYEK