"Aki dudás akar lenni..."

A hangszerek és az azon játszható muzsika Európában szinte minden nép zenetörténetében kiemelkedően fontos, mivel jelenléte az elmúlt ezer évben változó intenzitással ugyan, de folyamatosan kimutatható. A skótoknál, íreknél, bolgároknál nemzeti szimbólummá vált a hangszer, illetve az azon megszólaltatható zene is. Az utóbbi harminc évben ismét reneszánszát éli a dudazene, amit jól jeleznek a nagy fesztiválok, kiállítások, valamint az a tény is, hogy az utóbbi években a népzenék mellett az úgynevezett "könnyű- vagy szórakoztató" zenében és az európai dzsesszben is egyre nagyobb szerepet kap a dudazene. Sorra létesülnek a dudakészítő műhelyek, egyes országokban intézmények oktatják a hangszer alapismereteit.

A kiállítás célja, hogy a hazai és a nemzetközi közönségnek elsősorban a Néprajzi Múzeum gyűjteményeinek gazdag anyagából - ahol Közép-Európa legnagyobb népihangszer-gyűjteménye található - attraktív, élményszerű, szemléletes, ugyanakkor interaktív formában mutassa be azt a rendkívül formagazdag tárgyi anyagot, amit a kutatók az utóbbi száz-százötven évben felhalmoztak. A kiállításhoz elkészül a Néprajzi Múzeumban található dudák katalógusa, amely hozzásegít ahhoz, hogy a kiállítás újrafogalmazza eddigi ismereteinket, hiszen a gyűjteményekben az európai főbb dudatípusok mellett (nyugat-európai típus) nemcsak a magyar dudatípusok (dunántúli, felvidéki, alföldi), hanem a szlovák, szerb, horvát dudák több típusa is megtalálható. A Dunántúl déli részén - Berzence és Csurgó környékén - használt "horvát-magyar" duda, a szlovák és a felvidéki magyar dudák formai hasonlóságával, valamint hangzásbeli különbségeivel, továbbá a szerb és horvát dudák változatos típusaival eddig keveset foglalkozott a hazai és külföldi néprajz. Nem maradhatnak ki a rendszerezésből a moldvai dudák sem, hiszen itt mutatható ki a balkáni és a közép-európai típusú dudák együttes használata. Külön színt jelentenek majd az "ázsiai dudák", azaz a szájorgonák, valamint a Földközi-tenger medencéjében található hangszerek is.

A kiállítás vezérgondolatával a látogatókat egy izgalmakat ígérő "pokoljárásra" invitáljuk, hiszen a Kárpát-medencében szinte minden népcsoport hiedelmeiben megtalálható az a bátorságpróba, ami a dudajáték elsajátításához szükséges legkülönbözőbb ismereteket tartalmazta. Ezzel hívjuk fel a figyelmet arra a Kárpát-medencében található sokszínű hagyományra, amit a dudával kapcsolatban az itt élő népek szinte napjainkig megőriztek.

Rendező: G. Szabó Zoltán