Kiállítás

Faluforduló: ünnepek és hétköznapok Csömörön

2007. nov. 17. - 2008. márc. 5.
A Néprajzi Múzeum 2006-ban Faluforduló címmel új rendezvény- és kiállítás-sorozatot indított. A Falufordulóban egymást követve "fordulnak meg" egyes magyarországi települések, és kapnak különleges bemutatkozási lehetőséget a múzeumban. Kiemelt program és kiállítás keretében mutathatják be a budapesti és az ide látogató külföldi közönség előtt régi és új hagyományaikat, ünnepeiket és hétköznapjaikat, amelyeket a Néprajzi Múzeum archív fotói és filmjei, dokumentumai és tárgygyűjteményei, valamint a néprajzi jelenkutatás legújabb eredményei együtt tesznek teljessé.

 

A rendezvénysorozat egyik fontos célja, hogy megismertesse a budapesti közönséggel falvaink újraélesztett hagyományait, azt, hogy az egyes települések hogyan próbálják újra fogalmazni önmagukat, s ehhez milyen támpontokat keresnek a múltban. Elsősorban a napjainkban meglehetősen elterjedtté vált falusi fesztiválok programjain keresztül igyekszünk közeledési lehetőséget teremteni a falusiak közösségteremtő kísérletei és a budapesti látogatóközönség érdeklődése között.

Programjaink a budapesti agglomeráció néhány településének vendéglátásával kezdődtek, 2007. júniusában a tahitótfalui eperfesztivál volt a múzeum vendége, 2007 november 17-én pedig Csömört láttuk vendégül.

A kiállítás két nézőpontból kíván betekintést adni a főváros közelében elhelyezkedő Csömör (és a Néprajzi Múzeum) életébe. Az első részben a település fesztiválfaluként, kiemelkedő ünnepeinek bemutatásával, folklórhagyományainak ápolásával jelenik meg. A rendezők itt a fesztiválokat kísérő, azokhoz kapcsolódó tárgyi anyag bemutatásával arra helyezték a hangsúlyt, hogyan látja Csömör önmagát, ünnepein keresztül hogyan igyekszik belülről felépíteni és megfogalmazni saját identitását. A második rész a Néprajzi Múzeum anyagán keresztül mutatja be a települést, illetve annak múzeumban őrzött emlékeit, s kiegészíti mindezt a napjainkban folyó tárgygyűjtések anyagával.

Tehát egyfelől a csömöriek önmagukat mutatják be, másfelől pedig a néprajzkutató a saját eszközeivel próbálja megformálni a maga Csömör-képét. Mennyiben hasonlít és mennyiben különbözik ez a két kép? Az etnográfusok által felrajzolt kép hogyan és miben változott a 20. század eleje óta? Ezekre a kérdésekre keressük a választ a kiállításban.

A kiállítás rendezői: Katona Edit, Sáfrány Zsuzsa, Szojka Emese

JEGYEK