"Vitéz Joannes Háry" - avagy daljátékba sűrített magyarság

A Háry Jánost Kodály az 1928-as bemutatóra átdolgozta, és új számokkal bővítette. A darabot kettősségek szövik át. Maga a cselekmény "Muszkaország" és "Osztria" határvonalán, mondhatni Kelet és Nyugat határán kezdődik, mely szimbolikus jelentőségű is lehet a magyarság sorsa, történelme szempontjából. Ilyen kettősség a paraszti világ és az osztrák császári udvar éles különbsége is, és ilyen a darab meséjének valóságos történeti eseményekből és képzeletből összeszőtt kettőssége is. A Háry János húsz tételének zenei forrásait bemutató kiállításunkat is kettősség jellemzi: valóságból és költészetből szövődött.

A Néprajzi Múzeum páratlan néprajzi fotó- és tárgygyűjteményéből vett válogatással a daljáték hátterét, azt a valóságot kívánjuk bemutatni, amelyben a műben feldolgozott dalok születtek és hagyományozódtak. A költészet pedig: maguk a dalok, eredeti mivoltukban, ahogyan a gyűjtő és zeneszerző szeme elé kerültek, javarészt az MTA BTK Zenetudományi Intézet anyagából véve. Kodály művének zenei forrásait pontosan sosem nevezte meg, csupán néhány műzenei forrásra utalt. 1982 és 1984 között öt népzenekutató munkatárs hozzálátott, hogy felkutassa Kodály népzenei fogantatású műveinek forrásait, e munka során kerültek elő a Háry János népdalforrásai is (Kodály Zoltán népdalfeldolgozásainak dallam- és szövegforrásai), mely kiállításunk alapja.

A kiállítás a Néprajzi Múzeum és a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete együttműködésével,  Kodály Zoltán Háry János című daljátékának bemutatójához kapcsolódva valósult meg.