Síppal, dobbal, didzseriduval…

A január 17-én megnyílt kiállítás interaktív zenei kiállítás a különböző népek és kultúrák hangszereit mutatja be a Néprajzi Múzeum gyűjteményeiből A Néprajzi Múzeum által szervezett vándorkiállítás a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumból érkezik Marosvásárhelyre.

Amikor hangszerekről beszélünk, általában zenélésre használt eszközökre gondolunk. Ugyanakkor zenéléshez néha olyan eszközöket is igénybe veszünk, amelyek eredetileg más célra készültek, így tehát inkább azt mondhatjuk: hangszer minden olyan eszköz, amelynek hangkeltés a funkciója. Hangszerként funkcionálhat egy kéreggel befedett gödör is, amelyen lábbal pufogó hangot hallatnak.

Szerte a világon előfordulnak olyan hangszerek, amelyek a kultúrák közötti vándorlással, átadás-átvétel során kerültek egyes népekhez. Ugyanakkor vannak olyan hangszerek is, amelyek egymástól függetlenül jöttek létre a világ különböző pontjain. Ilyenek például a furulyák és a dobok, amelyek bizonyos formában szinte mindenhol felbukkannak. Napjainkban a hangszerek egy sajátos elterjedési formájával találkozhatunk: a különböző zenei fesztiválokon egyre többször hallhatunk tőlünk távoli, gyakran Európán kívüli zenei kultúrákból merítő együttesekkel. A megszólaltatott hangszerek sokszor ismeretlenek, egzotikusak számunkra.

A magyar kutatók mindig nyitottak voltak más kultúrák értékeinek megismerésére. Bartók Béla az 1900-as évek elején Algériába utazott, hogy arab zenét gyűjtsön, emellett foglalkozott a szomszéd népek népzenéjével is, megfordult a törököknél és más ázsiai népeknél is. De Sárosi Bálint afrikai és Vikár László ázsiai kutatásai szintén nemzetközi jelentőségűek. Nemcsak a zene, hanem a hangszerek gyűjtésében is élen jártak. A Néprajzi Múzeumot megalapozó nagy tárgyegyüttesek kezdettől tartalmaztak népi hangszereket is. Xántus János 1869–1870 közötti kelet- és délkelet-ázsiai gyűjtésének anyagában például 90 hangszer, illetve hangszeralkatrész található. Gróf Zichy Jenő oroszországi és kelet-ázsiai expedíciója nyomán a Néprajzi Osztályba került tárgyak között szintén vannak zenével kapcsolatosak: osztják sámándobok, csontdoromb, kéthúrú hegedű, hárfafélék és énekszámláló pálcikák.

„A Néprajzi Múzeum számára kultúrstratégiai intézményként kiemelten fontos a határon túli múzeumokkal való együttműködés. Ennek épp úgy része közös kiállítási és közönség programok megvalósítása, mint a szakmai, kutatói együttműködés” – mondta dr. Kemecsi Lajos, a budapesti intézmény főigazgatója.

A Síppal, dobbal, didzseriduval… c. kiállítás a Maros Megyei Múzeumban néhány példán keresztül bemutatja a hangszerek felosztásának rendszerét és a Föld különböző kontinensein megtalálható változatos hangszerek összehasonlításával a hasonlóságaikat vagy a különbözőségeiket. A csoportosítás alapjául a nemzetközi gyakorlatban elfogadott HORNBOSTEL és SACHS rendszere 4 főcsoportját használja: idiofon, membranofon, chordofon és aerofon hangszerek.

A látogatók meghallgathatják néhány kiállított hangszernek a hangjátt, és kipróbálhatnak bizonyos hangszertípusokat is. A kiállításban zenepedagógiai programok is lesznek gyerekek számára. A tárlat 2023. április 30-ig látogatható.

Szervező: Néprajzi Múzeum

Partner: Maros Megyei Múzeum

Kurátor: Pálóczy Krisztina a Néprajzi Múzeum főmuzeológusa

A kiállítást a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatta.

A projekt helyi támogatója: Maros Megyei Tanács

Helyi partnerek: ATRIUM MUSEI, Marosvásárhelyi Állami Filharmónia, Maros Művészegyüttes, Maros Megyei Főtanfelügyelőség, Villa Vinèa Pincészet