Tea és legyező

Giacomo Puccini 1904-ben írta meg a Pillangókisasszony operáját. A történet John Luther Long (Madame Butterfly) 1898-as novelláján alapult, ezt az amerikai David Belasco írta át 1900-ban színdarabbá. Ebből készült azután a Pillangókisasszony librettója Luigi Illica és Giuseppe Giacosa tollából. A darabot 1904. február 17-én mutatták be először a milánói La Scala színpadán. A Japánban játszódó opera sajátos japán elemeit a díszlet, a kosztümök, a paravánok, az egyes tárgyak: legyezők, kimonók, kardok, vázák, nyomatok adták. A történet, a díszlet, a jelmezegyüttes és a zene az egzotikus Távol-Kelet iránti korabeli érdeklődés, a „japonizmusnak” egy-egy sajátos megjelenése.

A „japonisme” kifejezést 1872-ben használta először L'Art francais könyvében Jules Claretie, mely a japán művészetnek, divatnak, esztétikának az európai megfelelőire tett hatását jelöli. Ez jelentősebb  mértékben az 1860-as évektől követhető Európában és Amerikában.

A Japán iránti magyar érdeklődés első tudományos példája csaknem ugyanerre az évre tehető. A Néprajzi Múzeum japán gyűjteményét Xántus János (1825-1894) alapozta meg. 1869-ben 663 tárgyat és számos fényképet vásárolt Japánban. Xántus az első magyar kutatók egyikeként részt vett az Osztrák-Magyar Kelet-ázsiai Expedícióban (1869-1870). 1869. szeptember 6-án érkezett meg Nagaszakiba a Friedrich Erzherzog hadihajó fedélzetén, 1869. november 6-án hagyta el Japánt.Jokohamában hajóra szállva.

A japán tárgyi kultúrán belül Xántus Jánost elsősorban az ipari termékek és a hétköznapi élet míves vagy egyszerűbb kidolgozású használati tárgyai érdekelték, sokkal inkább, mint a klasszikus művészetek közé sorolható darabok. Kitüntetett figyelmet szentelt a papírmunkáknak, a porcelán és bronz tárgyaknak, valamint a selyemszálból készített termékeknek, melyeket az általa felkeresett városok piacain és üzleteiben vásárolt meg. A két leghangsúlyosabb tárgytípus Xántus János gyűjtésén belül a fa- és bambuszedények, illetve a papírminták. Őt a 19. század végén, majd a 20. század elején több magyar gyűjtő követte. Diplomataként, utazóként vagy kutatóként több száz japán tárgy került ily módon Magyarországra, nem kis részben a Néprajzi Múzeum gyűjteményébe. E tárgyak legalább annyira  tükrözik a gyűjtők Japánról való képét, mint a 19. végének Japánját. E korai anyagból láthatunk egy válogatást az operát kísérő kiállításban.

A kiállítás helyszíne:

Erkel Színház, Bartók Béla terem
1087 Budapest , II. János Pál pápa tér 30.