Virtuális felépítés - Ilyés Zoltánra emlékezünk

2015 decemberében a néprajzos és antropológus szakma tragikus hirtelenséggel vesztette el Ilyés Zoltán kutatót, egyetemi oktatót, kollégát és barátot. A Néprajzi Múzeum munkatársai Zoltán egy rövid, mégis éles szemű szövegével vesznek búcsút tőle.

A Virtuális felépítés című szöveget és a hozzá tartozó hűtőmágnest 2014 novemberében hozta be a Néprajzi Múzeumba. A MÚZEUMHÁLÓ című kiállítás, amelyen a szöveg olvasható, a mágnes pedig látható volt, Fejős Zoltán 60. születésnapjára készült, példás szakmai összefogás eredményeként, amelyben Ilyés Zoltán és Danó Orsolya egyaránt részt vettek. A láthatatlannak, banálisnak és esendőnek tetsző hétköznapi tárgyak leírása, értő elemzése a kortárs gondolatokra nyitott etnográfia egyik legnagyobb ütőkártyája. Láthatóvá tenni a láthatatlan, a részletekben megbúvó jelentéseket és összefüggéseket, megállni, közel lépni, rácsodálkozni és megérteni azt. Ez szakmánk egyik legfontosabb eszméje. Ezzel az esszével szeretnénk búcsút mondani Ilyés Zoltánnak, akinek mindig elég figyelme volt erre a világra.

Az alkalmi hűtőmágnes a Történelmi Székely Gyors zarándokvonat 2014-es gyimesbükki érkezését örökíti meg. Az egykori legkeletibb MÁV-őrház 2008-as felújítása óta minden év pünkösd vasárnapján zarándokvonatok hajtanak az "ezeréves határhoz", hogy a turisták és a helyiek megemlékezzenek a történelmi Magyarországról, a trianoni veszteségekről, és demonstrálják a nemzeti összetartozást és összefogást. A "magyarság új zarándokhelyének", a "második Csíksomlyónak" vagy a "magyarság Medinájának" is mondott emlékhely a pünkösdvasárnapi kommemoratív performance-okon kívül is népszerű.

A nyári turistaszezonban naponta több százan - magyarországiak és erdélyi magyarok - érkeznek az őrházhoz, a mellette álló 17. századi erősség, a Rákóczi-vár romjaihoz, és az időközben világháborús emlékhellyel és a "Hitünk és megmaradásunk kapujával és oszlopaival" kiegészült 1782-es kontumáci (vesztegzári) kápolnához. Az emlékhely kiépülésével párhuzamosan megjelentek a helyszín által megidézett történelmi Magyarországhoz, az erdélyi magyarsághoz és a Székelyföldhöz kötődő nemzeti szuveníreket kínáló ajándékboltok.

Az emléktárgy magán viseli a turista emléktárgyipar minden tér- és időbeli sűrítését, megfelelve a helyszínre érkező "nemzeti turisták" "mindscape"-jének (Ovar Löfgren). A vasúti őrház mellett magyar és árpádsávos zászlókkal felsorakozott tömegről egy korábbi fényképet használtak fel. A Rákóczi-vár képe a bécsi Hadilevéltárban őrzött 18. századi osztrák tervrajzok alapján készült számítógépes rekonstrukció, amely a közeljövőben tervezett újjáépítés alapjául szolgál. A várhoz felvezető emblematikus lépcsősor ("Rákóczi lépcsők") sem egykorú: a Madéfalva-Csíkgyimesi vasútvonal 19. század végi létrehozása idején építették. A zarándokvonat szerelvényét vontató mozdony díszítésére az Indóház vasúti magazin minden évben pályázatot ír ki. Idén a Gábor Áron születésének 200. évfordulóját megörökítő győztes pályamunka alapján felmatricázott mozdony képe került a pünkösdvasárnapi zarándoklat alkalmára készült, a dimenzióbővítés illúzióját is kínáló hűtőmágnesre.

Az emléktárgy már napokkal a zarándokvonat érkezését megelőzően kapható volt a helyszínen. A modern infotechnológiát használó szuveníripar a rutinszerűvé vált nemzeti rítus egy, már megtörtént pillanatát, az újjáépíteni kívánt re-autentizált vár virtuális képét és a 2014-es alkalomra feldíszített mozdony interneten hozzáférhető képét montírozta össze. Ahogy az "ezeréves határhoz" érkező turisták többségének emlék- és vágyképei egy sosem volt Nagy-Magyarország és magyar nemzet imaginációi, úgy a hűtőmágnes látszólagos pillanatképe egy soha meg nem történt együttállást épít fel virtuálisan.

Ilyés Zoltán
2014. szeptember

Fotó: Sarnyai Krisztina