Farsang

Szeretettel ajánljuk iskolai és otthoni felhasználásra egyaránt a Néprajzi Múzeum hangtára, archív fotó-, film-, valamint műtárgygyűjteménye felhasználásával készült farsangi összeállításunkat. A Néprajzi Múzeum legújabb digitális segédanyaga hozzájárulhat az alap- és középfokú oktatásban résztvevő diákok számára a farsangi hagyományok mélyebb megismeréséhez.

Mit jelent maga a kifejezés?

A farsang bajor-osztrák eredetű szó, amelynek vaschanc, vaschang, vassang alakjai ismeretesek már a 14. századból. A  fasten (böjtöl) és a Schank (italmérés) szavak összetételeként vált használatossá, eredetileg tehát a farsangi időszak utolsó napjára, azaz húshagyó keddre utalt, hiszen a másnap, hamvazószerdával kezdődő nagyböjt előtt ekkor lehetett utoljára alkoholt fogyasztani.

A farsangról röviden

A farsang háromkirályok napjától (január 6.) hamvazószerdáig tartó időszak, a hagyományos paraszti kultúrában a szórakozás, a felszabadultság és a kevesebb fizikai munkával terhelt hétköznapok ideje. Ahogy az életformát jellemző többi időszakban, úgy a farsang esetében is érvényes, hogy összeforr benne a gazdasági év racionális tagoltsága, a liturgikus év felosztása és a kapcsolódó hiedelmek, rítusok időzítése.

A farsang hosszabb vagy rövidebb időszaka mindig a tél végére esik, és a nagyobb volumenű tavaszi munkálatok megkezdése előtt lezárul. Így több idő maradt a mulatságokra, a téli disznóvágások lehetőséget adnak a nagy lakomákra, a közös ünneplésre, valamint ebben az időszakban praktikus volt és jó szerencsét is hozott házasságot kötni, bálokat tartani, ismerkedni.

Mivel ekkor már haladunk a tavasz felé, a nappalok egyre világosabbá válnak, rengeteg télűző népszokás is kapcsolódik az időszakhoz. Ezzel párhuzamosan nem csak a tavasz közeledik, hanem a böjti időszak és a húsvét is, így ez az utolsó lehetőség mulatságokat rendezni, szórakozni és csupa olyan dolgot művelni, amelyre a tavaszi munkálatok és böjt megkezdésével már nem lesz mód. Éppen ezért a farsangot és a karneválokat lázadási rítusként is aposztrofálják a kutatók, amikor a társadalmi rend a feje tetejére áll, mindenki kitombolja magát, hogy azután az éves rend és az életet irányító normák visszaállhassanak a megszokott kerékvágásba. Ilyen önmagából kiforduló, mindent felborító jelenség a farsangi alakoskodás: a férfinak öltözött nők, az állatalakoskodók, a kifordított bundájú busók, emellett a harsány zene és zajkeltés, a féktelen mulatozás és a pazarló ételfogyasztás. Hamvazószerda közeledtével, az időszak utolsó napjaiban – farsang farkán – jellemzőek a dramatikus játékok, amelyekben eltemetik a farsangot, illetve a böjt győzelmet arat a farsang felett, lezárja ezt a vibráló, élénk, kicsapongó időszakot és az élet folyhat tovább a maga rendezett medrében. (Foster Hannah Daisy, a Szokás- és játékgyűjtemény kurátora)

Feladat: ebben a közel 10 perces filmben hogyan jelenik meg a munka és a szórakozás? Kinek mi volt a szerepe, feladata a munkában vagy a mulatságban?

A Raffay Anna rendezésében készült, A szamosháti fonó című  néprajzi dokumentumfilmben az akkoriban még élő hagyományt örökítették meg. Miről közvetít még információkat ez a felvétel a farsangi mulatság hagyományain kívül?

 

Asszonyfarsang

A szuhahutai asszonyfarsang alkalmával az asszonyok öltöztek be mindenféle maskarába. A főszereplők: a borbély és segédje, aki elvégzi a férfiak jelképes borotválását a faborotvával. A maskarák között volt még menyasszony és vőlegény, cigányasszony, tűzoltó, apáca, skót, stb. figura is.  Házaló, adománygyűjtő szokás volt, amely reggel 9 órakor kezdődött, és délután 14 óráig tartott. A falut végig járó csoport elől a férfiak elmenekültek, bezárkóztak, akadt, aki még a szénakazalra is felmászott. Akit az utcán vagy a háznál az asszonyok elfogtak, azt fából készült „borotvával” megborotválták, arcát liszttel beszórták, majd tükör gyanánt egy lyukas szitát tartottak elébük. Este mulatságot rendeztek, amelyen csak asszonyok vehettek részt. Régen ez a szokás húshagyókedden zajlott, majd később a hétvégére került át.

 

Hogyan ápolják a hagyományt Mátraalmáson? A települést bemutató honlapon több érdekesség is megtalálható.

Képről képre...

A bemutató a jellegzetes elemeket, fázisokat röviden magyarázza, izgalmas részletek is megfigyelhetők benne.

Feladat: milyen bútorok, használati tárgyak fedezhetők fel a szobában, ahol a borotválás zajlik? Figyeljük meg a bobély megjelenését, jellegzetes kellékeit!

 

Farsangi rönkhúzás  

Eperjessy Ernő néprajzkutató 1968-ban Rábatótfaluban készített fotói örökítették meg ezt a szokást. A rönk­hú­zás vagy szlo­vé­nül bo­ro­vo gost­üvan­je, azaz fenyőlakodalom az igazi es­kü­vők pa­ró­di­á­ja, amely fel­hív­ja a fi­gyel­met a há­zas­ság­kö­tés fon­tos­sá­gá­ra, illetve fi­gyel­mez­te­ti azo­kat a fi­a­ta­lo­kat, akik­nek élet­ko­ruk­ból kö­vet­ke­ző­en már ideje párt vá­lasz­ta­ni­uk. A nép­szo­kás szel­le­mi kul­tu­rá­lis örök­sé­günk kö­ré­be tar­to­zik. Csokonai Vitéz Mihály így szá­molt be erről a Do­rottyá­hoz írt jegy­ze­té­ben: „Tőkét vonni. Szo­kás­ban va­gyon sok he­lye­ken, hogy mikor a fár­sáng el­mú­lik, a meg nem há­za­so­dott if­jak­kal és férj­hez nem ment le­á­nyok­kal va­la­mely fát vagy tőkét ne­vet­ség­nek oká­ért meg­emel­tet­nek, vagy egy hely­ről más hely­re vi­tet­nek. A csi­no­sab­bak az olyan sze­mély­nek zseb­jé­be egy kis for­gá­csot, szi­lán­kot vagy zsin­delyt tesz­nek, sőt af­fé­lét le­ve­lek­be s cé­du­lák­ba is zár­nak.”

Képről képre...

A bemutató a jellegzetes elemeket, fázisokat röviden magyarázza, izgalmas részletek is megfigyelhetők benne.

Feladat: vajon hányan jelennek meg összesen a fotókon? Milyen jelentősége, szerepe lehetett ezeknek a farsangi szokásoknak a közösség összetartozása szempontjából?

A sorozathoz tartozó egyik további fotó megtalálható a Néprajzi Múzeum online adatbázisában, érdemes felkutatni: Eperjessy Ernő, A farsangi rönkhúzás alakoskodói: kocsis, ördög, bohóc, NM F 227941.

Mit jelent az "alakoskodik" kifejezés a mai szóhasználatban?

Bővebben olvasható itt a rönkhúzás szokásáról.

 

Farsangok országszerte

Az 1930-as években a maskarások hamvazószerda reggelén rigmusokat énekelve, zeneszóval kísérve járták körbe a falut. Átkutatták a tyúkólat és elcsenték a tojásokat. A maskarázásról még a délelőtt folyamán visszatértek abba a kocsmába, ahol az előző napi bált rendezték. A legénybíró elszámolt a kocsmárossal, majd megsütötték és megették azt, amit összegyűjtöttek. A legénybírót minden évben újraválasztották, az ő feladata volt megszervezni a farsangi bálokat. Csömörön erről a szokásról Gönyei Sándor felvételeket készített.

Képről képre...

A bemutató a jellegzetes elemeket, fázisokat röviden magyarázza, izgalmas részletek is megfigyelhetők benne. A fekete-fehér fotók néhány részlete életre kel az újraszínezésnek köszönhetően.

Feladat: a fotón beazonosíthatók a felsorolt szereplők. Melyek az öltözetek, a maskarák legszembetűnőbb jegyei? Van olyan szereplő, aki félelmetesnek látszik és ha igen, miért?

 

Szalmamedve

Szügyön ( Nógrád megye északnyugati részén, Balassagyarmattól mintegy 5 kilométer távolságra elhelyezkedő község) az alakoskodás jellegzetes figurája volt a medve: a szalma „ruhát” ember öltötte magára. A szalmabálából kihúzott szalmakötegeket szerkesztették össze varrással, kötözéssel, hogy viselhető jelmez legyen, amelyet férfiak viseltek. "Egy alakoskodó láncon vezeti a medvének öltözött személyt. A medvét vezető legény többnyire rossz fazekat ver, amellyel mint dobszóval a medvét táncra serkenti. A medve esetlen mozdulataival szórakoztatja a jelenlevőket. Gyakran sor kerül a medve elárverezésére. A jelenlevők alkudoznak rá, egymásra licitálnak, tréfálkoznak, miközben a medve ugrándozik, táncol, ijesztgeti a lányokat és a gyerekeket."- írja a Magyar Néprajzi Lexikon. A medvealakoskodásról itt olvasható bővebben.

 

Itt is jellegzetes szokás volt a tél és a farsang temetése, amelynek több változata is ismert.

Képről képre...

Az első bemutató rövidebb, a második, ipolydamásdi farsangtemetést bemutató vetítés hosszabb eseménysort rögzít.

Feladat: melyek azok az elemek, amelyek mindkét siratásban megjelennek? Milyen név szerepel a koporsón és mit jelent maga a felirat?

 

Busójárás

"A mohácsi sokácok messze földön ismert népszokása, a busójárás idejét a tavaszi napfordulót követő első holdtölte határozza meg. Régen Farsangvasárnap reggelétől Húshagyókedd estéjéig tartott a mulatság. A Farsang utolsó csütörtökjén a gyermekek öltöznek maskarába. A busójárás a más népek hiedelemvilágában is megtalálható télbúcsúztató, tavaszköszöntő, oltalmazó, termékenységet varázsló ünnepek családjába tartozik. Éppúgy rokonságot mutat a riói és a velencei karnevállal, mint az afrikai népek szokásaival."- olvashatjuk a https://www.mohacsibusojaras.hu oldalán, ahol számos érdkesség és aktulitás is megjelenik évről évre.

A Néprajzi Múzeum archív fotói közül néhányat kiválasztottunk, részben újraszineztünk. A Szokás- és játékgyűjteményünkben is őrzünk busó maszkokat, a Mozgóképtárban pedig egy 1955-ben készült filmet a mohácsi budójárásról, amelynek egyik rendezője a már korábban említett Raffay Anna.

 

 

 

 

Énekszóval

A farsangi köszöntőkből is összeállítottunk egy csokrot, amelyeket a Néprajzi Múzeum Hangtára őriz.

Farsangi köszöntők – Bükkszék – Erdélyi Zsuzsanna – 1967.09.02

Farsang-férjhez menés – Kercaszomor – 1968.09.24 – Tóth Margit, Erdélyi Zsuzsanna

Farsangolás, hipp hopp farsang – Háromfa, - Erdélyi Zsuzsanna

Gr 40Bd – Menyhe – Talalaj, talalaj 1938.07.22, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Lajtha László

Gr 40Be – Menyhe – Sárdó gyüjjön, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Lajtha László

 

Feladat: A szöveget érdemes lejegyezni, illetve tovább kutatni a régi felvételek között a Hangtárban.

 

Ha van olyan fotó, rövid film, amely helyi, közösségi, iskolai vagy házaknál tartott farsangi mulatság emléke, szeretettel várjuk a muzeumpedagogia@neprajz.hu e-mail címünkre. Várjuk az esemény leírását is, mikor, hol, mi történt, ami a képen is beazonosítható. A legtöbb információt tartalmazó fotókat és a hozzájuk kapcsolódó leírásokat folyamatosan elérhetővé tesszük ezen az oldalon.

Ajánlott irodalom.

 

"Elmulott a rövid farsang, de mi azt nem bánjuk,
sirassák a lányok itthonmaradások ,
kiknek a nagy méreg miatt ráncos az orcájok."