Az alföldi falu két arca? Átány és Tiszaigar kutatása az 1950-es években

A múzeum két legjelentősebb alföldi kutatását sajátos módon az 1950-es évek politikai változásai ösztönözték. Az „agrárproletár” falu, Tiszaigar kutatására 1949-ben alakult munkacsoport azzal a céllal, hogy feltárja a falu szocialista átalakulását, ennek hatását a tárgyi kultúrára. Az Átány-kutatás 1951-ben kezdődött a hagyományos alföldi paraszti kultúra dokumentálásának céljával. A tárgygyűjtések új lendületét azonban éppen a téeszszervezés hozta, amely ezrével tette feleslegessé az egykori paraszti háztartások eszközkészletét. A két kutatás közös vonása, hogy a múzeum legfelkészültebb kutatói vettek benne részt, éveken keresztül. Figyelmüket minden korábbinál erőteljesebben irányították a mindennapi kultúra, a hétköznapok jelenségeire és a mögöttük meghúzódó társadalmi struktúrákra. Milyen képet tükröznek a két alföldi településről a gyűjtemény tárgyai és dokumentumai? Hogyan merült feledésbe az egykori tiszaigari kutatás és hogyan lett világhírű az átányi? Rekonstruálható-e ma a két gyűjtési program segítségével az Alföld hagyományos és átalakuló paraszti kultúrája?   

Előadók: Kőszegi Gábor, Schleicher Vera

Az előadáson való részvétel ingyenes de regisztrációhoz kötött.

Regisztráció

***

Belegondolt már abba, hány kilométer jönne ki, ha összeadnánk azoknak a kutató- és gyűjtőutaknak a hosszát, amelyek során az elmúlt 150 évben a Néprajzi Múzeumba kerülhetett gyűjteményének több mint 225 ezer műtárgya? A pontos adatot senki sem tudja megbecsülni, azonban a Néprajzi Múzeum a 150 év alatt a Föld körül című előadássorozatában kísérletet tesz arra, hogy bemutassa, miként járták be szűkebb hazánkat és bolygónkat etnográfusai, antropológusai.

Az egymást követő prezentációkból kirajzolódik majd, hogy a múzeum a Föld és a Kárpát-medence felbecsülhetetlen számú településével, régiójával alakított ki szoros kapcsolatot a gyűjteményein, műtárgyain, dokumentumain, kutatásain keresztül az elmúlt 150 évben. ezek között vannak olyan földrajzi helyek - Borneó, Erdély, Szibéria, Kárpátalja, Amazónia, Kalotaszeg vagy Tiszaigar -, amelyekhez a gyűjtemények kötődése többszöri gyűjtések, kutatások vagy akár a véletleneknek is köszönhetően különösen erős.
Ezekről a kapcsolatokról mesélnek, vallanak a Néprajzi Múzeum szakemberei 2022 októbere és 2023 márciusa között. Az előadások 16.30-18.00 között zajlanak.

A programsorozat összes előadása:

2022. október 20.
Zalától Vereckéig. A millenniumi gyűjtés a Kárpát-medencében
Előadók: Gebauer Hanga, Granasztói Péter, Katona Edit

2022. október 27.
Szingapúrtól Borneóig. Xántus János Kelet-Ázsiai expedíciója
Előadók: Gyarmati János, Wilhelm Gábor  

2022. november 10.
A Csendes-óceán szigetein. Bíró Lajos, Fenichel Sámuel, Festetics Rudolf gyűjteményei
Előadók: Csorba Judit, Gyarmati János      

2022. november 24.
Erdély - Székelykapuk és fatemplomok felfedezése: Huszka József és Szinte Gábor gyűjtései
Előadók: Bata Tímea, Tasnádi Zsuzsanna   

2022. december 8.
Szibéria - Finnugor népek magyar kutatói
Előadók: Kerezsi Ágnes, Paréj Gabriella      

2022. december 15.
Alföld - Györffy István nyomában
Előadók: Lackner Mónika, Vida Gabriella    

2023. január 12.
Kelet-Afrika - Tárgyi örökség és kortárs kutatások
Előadók: Régi Tamás

2023. január 19.
Sokszínű Kalotaszeg: egy néprajzi táj múzeumi szemmel
Előadók: Fülöp Hajni, Katona Edit   

2023. január 26.
Népzenei gyűjtések a Föld körül
Előadók: Pálóczy Krisztina, Maczó Villő      

2023. február 9.
Kárpátalja - Népek, vallások múzeumi öröksége
Előadók: Sedlmayr Krisztina, Rékai Miklós, Terdik Szilveszter       

2023. február 16.
Amazónia - Indiánok között: Boglár Lajos és Gustaaf Verswijver gyűjteménye
Előadók: Szeljak György

2023. március 5.
Az alföldi falu két arca? Átány és Tiszaigar kutatása az 1950-es években
Előadók: Kőszegi Gábor, Schleicher Vera