Néprajzi Múzeum
Budapest 1146, Dózsa György út 35.
Telefon: +36 1 474 2100
E-mail: info@neprajz.hu
A farsang vízkereszt napjától (január 6.) hamvazószerdáig (2025-ben március 5.) tartó időszak. A hagyományos paraszti kultúrában ez a szórakozás, a felszabadultság és a kevesebb fizikai munkával terhelt hétköznapok ideje. Most a Néprajzi Múzeum is önfeledt szórakozásra biztatja látogatóit. 2025. február 22-én számos programot kínál minden generáció számára: ismerjék meg a farsangi időszak hagyományait!
MÉTA matiné
Mekkora egy igazi busó? Családi program
Régi és mai szokások, legendák elevenednek meg az idei téltemető-tavaszváró családi farsangon, ahol az elmaradhatatlan bolondozás, zene és táncos forgatag mellett egy kis nemzetközi (karneváli) kitekintésre is számíthatnak a résztvevők.
Találkozó: Infopult (-2 szint)
Regisztráció
Disznóvágás, lakoma Tematikus tárlatvezetés Vida Gabriellával
A farsang a nagy lakomák ideje. Télen nincsenek mezőgazdasági munkák, és a fagyasztószekrény előtti korokban nagy mennyiségű húst, romlandó élelmet csak hideg időben lehetett tárolni. Ezért ilyenkor tartották a nagy létszámú összejöveteleket, a téli hónapok váltak a nagy közös étkezések, lakodalmak időszakává. Ez volt a disznóvágások szezonja is: jutott idő a feldolgozásra, ami nem egynapos munka. A disznótorokhoz, lakomákhoz, lakodalmakhoz használt tárgyakat keressük meg és mutatjuk be a Kerámiatérben és más kiállításokban.
Zenés alkalmak citerával A Vígan zengjetek, citerák! című kiállítást bemutatja Pálóczy Krisztina
A citera a 19. századtól vált népszerűvé a paraszti kultúrában, mivel egyszerű felépítése miatt ügyes kezű falusi emberek is el tudták készíteni. Akadtak neves citerakészítők, de a hangszereket leginkább saját használatra gyártották a játékosok. Házi mulatságok, közösségi munkaalkalmak gyakori kísérője volt, előfordult, hogy a bálokon, ritkán a lakodalmakon is végig citera szólt. A citerát nemcsak felnőtt férfiak, de nők, sőt gyermekek is megszólaltathatták. Az érdeklődők a kiállítás kurátorától tudhatják meg, milyenek is ezek a hangszerek, hogyan játszottak rajtuk, hogyan kerültek a gyűjteménybe, majd a bemutatót követő koncerten citerazenét is hallgathatnak.
Mátyás Király Citerazenekar Koncert
A Mátyás Király Citerazenekar 2009-ben alakult meg a Kecskeméti Corvin Mátyás Általános Iskolában. Sulczné dr. Bükki Éva és Sulcz Ferenc vezetésével a csapat immár 15 éve dolgozik a magyar népzene népszerűsítésén és a hagyományok megőrzésén. Munkájuk gyümölcse három Aranypáva díj, egy Vass Lajos-nagydíj és három szereplés a manchesteri székely–magyar fesztiválon, a GóbéFesten. Az együttes a citerán kívül sok más hangszert – például tekerőlantot (nyenyerét), tamburát, furulyát, kobozt, ütőgardont, dorombot és nagybőgőt – is használ, egyedi, innovatív hangzást érve el.
Halálosan komoly tréfák – korhatáros gondolatok a farsangról Schleicher Vera kurátor előadása 16 éven felülieknek
A farsangról ma leginkább cuki Jégvarázs- és Harry Potter-jelmezes gyerekek jutnak eszünkbe, esetleg a nagymama szalagos fánkja vagy a turistatömegeket vonzó mohácsi busójárás. A jelmezes vonulás, a lakomázás a hagyományos farsangi szokásoknak is része volt, ma már elképzelhetetlen jelentőségét azonban nem ez adta. Az előadás a farsangi és karneváli időszak kultúrtörténeti hátterét próbálja megvilágítani. Választ keresünk többek között arra a kérdésre, hogy az európai kultúrkörben miért és hogyan lett éppen a farsang az év legjobban várt időszaka, miért nem a gyerekek voltak a főszereplői, és vajon miért kapkodták el a vásárokon a farsangi kalendáriumot.
Találkozási pont: MÉTA Béta terem (-2 szint)
Farsangi hagyomány, múzeumi örökség Tematikus tárlatvezetés Bakos Áronnal a gyűjteményi állandó kiállításban
A program a kiállítás Örökség termére fókuszál. A téma általános bemutatása mellett a tárlatvezetés két farsangi tematikájú kérdést is érint: a busójárás különböző kontextusait és a szokás örökségesítését, valamint az „asszonyfarsang” terheltebb múzeumi örökségét.
Találkozási pont: Gyűjteményi kiállítás bejárata (-2 szint)
Jelmez, viselet vagy rituális öltözet? Tematikus tárlatvezetés Schleicher Verával a gyűjteményi állandó kiállításban
A kiállítás 3600 műtárgya között számos öltözetdarab található, köztük egy maszkos busójelmez is, a farsang egyik legismertebb magyarországi szimbóluma. De vajon valóban jelmez ez a látványos öltözet? Lehet-e különbséget tenni a hagyományos viseletek, a mágikus szertartásokban használt különleges öltözetek és a jelmez céllal készített és használt ruhadarabok között? A cifraszűrökre, szoknyákra, kendőkre, ingekre, maszkokra, s végül a farsangi öltözetekre felfűzött tárlatvezetésen közösen keressük majd a választ erre a kérdésre.
Találkozási pont: Gyűjteményi kiállítás bejárata (-2)
Baráth Gábor busómaszkfaragóval, a Népművészet Ifjú Mesterével és Bősz Gábor hagyományőrzővel, a Mohácsi Busójárás szervezőjével
A programon a busómaszkok készítésének fortélyaiba nyerhetnek bepillantást az érdeklődők:
Hogyan lesz egy darab fából busómaszk? – látványfaragás
Válj Te is busóvá! – busóruha és kiegészítők felpróbálása, fotózkodási lehetőség
Készíts maszkot! – gyermekeknek kis méretű, hazavihető maszk készítése, felnőtteknek maszkfaragás Teszteld a tudásod! – kvíz a busójárásról, történetmesélés, információs kiadványok
Turka, a táncoló kecske, avagy Zsuzsi néni kecskéje Dramatikus népi játék a sokaság és Zsuzsi néni örömére Szabó Zsuzsa bábművésszel
„Túrós haluskás szép jó napot! Itt van Zsuzsi néni, meg az ő táncos lábú kecskéje! Táncol, számol és még tejet is ad! …Jaj, hiszen ezt elhagyta a lelkecskéje! De életre kel ám! Ez a kecske sosem öregszik, pedig bőven nagykorú, Zsuzsi néni meg csak fiatalodik a közönség rajongásában fürdőzve. Eredeti népi játékokból – ezt hozzuk mi – és a sokaság jókedvéből – ezt hozzátok ti – kerekedik ki a mulatság.” A dramatikus játékok között a kecskealakoskodás volt az egyik legnépszerűbb. A régi hagyományt nagy sikerrel játsszák évek óta mindenféle sokadalomban, szabadban és tető alatt, kicsiknek és nagyoknak egyaránt, túl a hétszázadik előadáson! Az interaktív játékot az eredeti szövegvázra épített rögtönzések teszik az adott közönség számára élvezetessé. A talpalávalót válogatott zenészek húzzák.
Találkozási pont: Citerakiállítás bejárata (-2 szint)
Cinka trió Koncert
Az együttes három zeneakadémistából álló formáció. Koncertjeiken népzenei feldolgozásokat, saját dalokat és autentikus magyar népzenét is játszanak, kreatív módon használva a népi hangszereket.
Busójárás, tikverőzés, rönkhúzás Filmvetítés Csorba Judit bevezetőjével
A farsangi időszakhoz kötődő népszokások formájának és elnevezésének is számos változata ismert a Kárpát-medencében. A vetítés ebből ad ízelítőt a Nyugat-Dunántúltól egészen Erdélyig, a Néprajzi Múzeum és más filmkészítő műhelyek alkotásain keresztül. A filmek:
Boglár Lajos: Asszonyfarsang Mátraalmáson, 1967, 14 perc
Dénes Zoltán: Farsangi tikverőzés Mohán, 1994, 11 perc
Kovács László: Fenyőlakodalom – Rábavidéki szlovének rönkhúzása, 2023, 34 perc
Karácsony Molnár Erika – Barabás László: Farsang farkán, 2000, 20 perc
Raffay Anna – Szőts István: Busójárás Mohácson, 1955, 13 perc
Füredi Zoltán: Busók, 1996, 43 perc
Udvarlás, párválasztás, lakodalom farsang idején Tematikus tárlatvezetés a gyűjteményi kiállításban Bodnár Katával
Stafírung, legényjáró napok, búsanya, a híres vőfélybot és a főkötő: ilyen és hasonló tárgyakat, tárgyegyütteseket és történeteket fedezhetnek fel az érdeklődők a rövid tárlatlátogatáson a Néprajzi Múzeum új gyűjteményi állandó kiállításában. Az is kiderül, mit rejt a menyasszonyi láda.
„Gyöngyösi koszorúm” Koncert, előadás és daltanulás Bognár Szilviával
A farsang évszázadok óta a bálok, zajos táncalkalmak, mulatságok ideje. A magyar parasztság körében sokfelé ezekben a hetekben tartották a menyegzők, lakodalmak jó részét is. A házasságkötés a születés után az emberélet második nagy fordulója. Az egybekelés öröme mellett jelen van benne a szülőktől, testvérektől való elszakadás, egy új élet kezdete annak minden örömével, fájdalmával és felelősségével. Milyen volt egy múlt századi falusi lakodalom? Vajon milyen, számunkra már ismeretlen, szokatlan motívumokat hordoznak ennek az átmeneti rítusnak a dalai? Hány évszázados dallam- vagy szövegtöredéket őrizhetnek? Menyasszonykikérő tréfás felelgetés, menyasszonybúcsúztató, menyasszonyt útnak indító ének, házasulandó leány vagy legény szájába való nóta, lakodalmi játék és mulatónóta, menyasszonytánchoz kapcsolódó dal, hajnalének és még sok minden más.
Vendégek: Lászlófi Radna és Albert Anna, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatói
Táncház citerazenével A táncházat tartja: Kiss Balázs, a Magyar Állami Népi Együttes táncosa
Zenél: Széles András vezetésével a Kispest Citeraegyüttes
Karnevál Bolíviában Gyarmati János előadása
A karnevál Latin-Amerika szerte különleges esemény. Számos országban van fővárosa, ahol százezrek, milliók gyűlnek össze ezekben a napokban. Bolíviában ez Oruro, ahol egy ősi bányászhagyománnyal fonódik össze a karnevál. Sokezer táncos színes viseletben vonul át a városon az egyik tárna bejáratánál emelt templomig, hogy lerója tiszteletét a Virgen del Socavón, a bányát védelmező Szűz Mária előtt.
Találkozási pont: Damjanich utca felőli bejárat, jegypénztár
Los Andinos koncert
A Los Andinos együttes chilei barátjuk, Hugo Romero Navarro támogatásával 1982 tavaszán alakult Székesfehérváron, 1983-ban lépett először színpadra. A dél-amerikai Közép-Andok-hegységben élő népek változatos és gazdag népzenei anyagát gyűjtik és adják elő, innen ered választott nevük (Andokiak) is. 1989-től folyamatosan bővíthették tudásukat gyűjtőútjaikon, amelyeken olyan szakemberek segítették őket, mint Mario Godoy Aguirre ecuadori népzenekutató vagy népzenész barátaik, Kike Pinto (Peru) és Esteban Choque Orozco (Bolívia). Előadásaik vándorútra visznek a bolíviai Potosí hegyeitől a perui cuzcói völgyeken át az ecuadori Chimborazo és Imbabura vulkánok vidékéig.