Néprajzi Múzeum
Budapest 1146, Dózsa György út 35.
Telefon: +36 1 474 2100
E-mail: info@neprajz.hu
Egy ünnep attól válik számunkra személyessé és különlegessé, hogy az azt megelőző időszak készülődéssel, ráhangolódással telik. A közös tevékenység alkalmat teremt a beszélgetésekre, élményt és tudást ad a gyerekeknek, az alkotás örömén keresztül az egész család közelebb kerülhet ehhez a sokszínű ünnephez, annak talán kevéssé ismert, ma is élő hagyományaihoz.
A Néprajzi Múzeum április 12-én fergeteges húsvéti programnapot tart, ahol mindez megvalósulhat!
Fontos tudnivalók:
Ezen a napon egyetlen belépőjegy lesz elérhető, amely 2500 Ft-ba kerül. Ez a jegy nemcsak az összes kiállítás megtekintésére jogosít, hanem a programokon való részvételt is magában foglalja. Vagyis egy időszaki jegy áráért egy egész napos élményben lehet részed, amely során minden tárlatot bejárhatsz.
Ez a jegy programjegynek minősül, ezért diák-, nyugdíjas-, pedagógus- és fogyatékkal élők kedvezménye, valamint egyéb kedvezmények sajnos nem érvényesíthetők. Az Ethnoshop kedvezmény sem vehető igénybe ezen a napon. A programon 3 éves kor alatti gyermekek ingyenesen vehetnek részt.
A jegyek megvásárlására és átvételére a bejáratoknál lévő jegypénztárakban van lehetőség, a jegyek ellenőrzése is itt történik. Ez az oka, hogy ezen a napon az épület díjmentes átjárhatósága nem biztosított. Köszönjük megértésüket!
A kiállítások 18:00-kor zárnak, a Damjanich utca felőli üzletek pedig a koncert végéig, 19:00-ig tartanak nyitva.
Jegyvásárlás
Mi kell egy jóízű meséhez? Hát a mesélő meg a hallgatósága, meg néhány edény és zöldség a konyhából. Rögtön kikerekedik egy vajaspánkó, vagy éppen – nem is egy, de három – nyúl, a sünöket pedig megszámlálni se lehet! Zsuzsi néni kredencéből időnként elszabadulnak a habverők, a tésztaszűrők, a főzeléknek való káposztafejek. Akkor aztán nem csoda, ha a rakoncátlan vajaspánkó is fogja magát, és egy óvatlan pillanatban – uzsgyi, neki a világnak! És az erdő rémséges rémei, a rettenetes három nyulak? Azok is ott lapulnak a zöldséges kosár fenekén.
Az elhangzó mesék:
Vajaspánkó (orosz népmese) Zelk Zoltán: A három nyúl Lev Tolsztoj: A sündisznó és a nyúl
A tárlatvezetés a nemrég előkerült és beazonosított, csodálatosan kifestett fényképsorozatot és a képek megszületésének körülményeit mutatja be, megidézve 1861 és 1862 rövid, optimista éveit, a szervezőket, az 1848–1849-es forradalom örököseit. Kibontakozik, mi volt a fényképek és londoni bemutatásuk eredeti célja, hogyan készültek a fotográfiák és miért lehet fontos ma nekünk ez a képsorozat.
Találkozási pont: Infopult (-2. szint)
A tűnemezelés egy napjainkban népszerű, száraz nemezelési technika, amelynek során speciális tűvel a gyapjúszálakat egymáshoz nemezelik, így alakítanak ki egységes nemezelt anyagot. Az alapforma létrehozásához hungarocell tojást használnak, amelyet gyapjúval vesznek körbe, s ezt a nemezelőtű segítségével tömörítik és rögzítik a forma köré, majd különböző mintákkal díszítik. A tyúkocskánál hasonló a folyamat, de a mintázáson kívül a formát is kialakítják. A workshopon részt vevő gyerekek és felnőttek 1 tyúkocskát vagy 2 húsvéti tojásdíszt készíthetnek.
A foglalkozás 8 éves kortól ajánlott.
A program előzetes regisztrációhoz kötött. Regisztráció
Kik azok a fésülőasszonyok? Mi az a brekocs? Hogyan készül a kerek konty? Hová ül a kukorgó? Ki az, aki pipiskedik? Ha ezekre és még sok más kérdésre szeretnél választ kapni, szívesen tanulnál a népművészet egyik mesterétől, ha kipróbálnád, hogy áll neked egy hagyományos frizura, sőt még a népviseletet is magadra öltenéd, akkor látogass el a Palóc fodrászat szalonjába. Rövid bemutatóval egybekötött interaktív foglalkozáson vehetsz részt, ahol Tóth Mihályné Sápi Julianna, a népművészet mestere és családjának három generációja mutatja meg és készíti el a hagyományos bagi haj- és fejviseleteket. Az eseményen közreműködik Székely Orsolya filmrendező, Mohos Zsófia fotográfus és Tóth Gergő viseletkutató.
Húsvét és telihold, nyuszi és ajándék, tojásfestés és locsolás – látszólag kevésbé összetartozó, ám gyerekeknek, felnőtteknek már megszokott tartalom a húsvéti ünnepkörben. A családi foglalkozás elején egy-két érdekes gyűjteményi tárggyal és archív filmrészlettel járunk utána, honnan indult és hogyan vált fontos hagyománnyá a húsvét. A vállalkozó kedvű látogatók folyamatosan csatlakozhatnak a hagyományos, írókázással díszített tojás megfestéséhez és a rendhagyó módon szerkesztett locsolóvers megírásához. (A program során 1 darab tojás díszítésére van lehetőség, ezt a múzeum biztosítja.)
A hétköznapi élet szervezése, változása a néprajzkutatás egyik nagy témája. A gyűjteményi kiállításban futó ösvény a Kárpát-medence falusi mindennapjainak egyszerű, többnyire díszítetlen tárgyait köti össze. Bútorok, textíliák, háztartási eszközök és szokástárgyak mellett állunk meg, felidézzük egykori használatukat és múzeumba kerülésük történetét. A hagyományos és a 20. században gyökeresen átalakuló paraszti életformát a hétköznapok felől közelítjük meg.
A Pipacsok a budapesti Rácz Aladár Zeneiskola népzene tanszakának együttese. A csoportot Bennő Katalin népzenetanár vezeti, aki három évtizede tanít, növendékei közül többen a népzenész hivatást választották. A 8–18 éves diákok egyéni és kamaraórákon citeráznak és énekelnek. Fellépnek szüreti mulatságokon, karácsonyi és adventi hangversenyeken, iskolai fesztiválokon, pünkösdi koncerteken, de versenyeken is részt vesznek, például a Fehér Galamb Országos Népzenei Versenyen vagy a „Tiszán innen, Dunán túl” népdaléneklési versenyen. Repertoárjukban a magyar citerazene jellegzetes tájegységeinek muzsikája szerepel: emődi, szatmári, pozsonyi, somogyi, tolnai, mezőföldi és erdélyi dallamok. A citerás műsort bácskai karikázók színesítik a népdalkör előadásában.
Jár-e traktorral a király fia iskolába? Áldás-e vagy átok, ha az embernek teljesülnek a kívánságai? Befér-e a tizenkét fejű sárkány bal térde a múzeumba? A válaszokért tessék felhúzni a hat és fél mérföldes csizmát, és irány a Néprajzi! Interaktív mesejátékunk tartalmas szórakozást jelent az egész családnak. Miközben a gyerekek végigjárják a mese főhősének útját, játszva merülnek el a Székelyek kiállítás világában, észrevétlenül tanulnak tárgyakról, tájnyelvről, népdalokról.
A mesejátékot vezetik:
Tóth Olivér Artúr kobzos-mesemondó Kallós Viola drámapedagógus
A tavasz a pásztorok életében a legeltetés kezdetét jelenti. Az első ökológus, természetvédő magyar kutató, Herman Ottó szenvedélyes figyelemmel fordult a pásztorok életmódja és eszközei felé terepkutatásai során. Pásztortárgyak sokaságával gyarapította a múzeumi gyűjteményeket. A tárlatvezetés ezeket a mindennapi és díszített tárgyakat hozza közelebb a látogatókhoz.
A citera a 19. századtól vált népszerűvé a paraszti kultúrában, mivel egyszerű felépítése miatt ügyes kezű falusi emberek is el tudták készíteni. Akadtak neves citerakészítők, de a hangszereket leginkább saját használatra gyártották a játékosok. Házi mulatságok, közösségi munkaalkalmak gyakori kísérője volt, előfordult, hogy bálokon, ritkán lakodalmakon is végig citera szólt. A citerát nemcsak felnőtt férfiak, hanem nők, sőt gyermekek is megszólaltathatták.
Milyenek is ezek a hangszerek? Hogyan játszottak rajtuk? Miként kerültek a gyűjteménybe? A Vígan zengjetek, citerák! című kiállítás rövid bemutatása mellett a csungkingi Kínai Három Szurdok Múzeumból érkezett kucsinok, azaz kínai citerák titkaira is fény derül.
Találkozási pont: Citerakiállítás bejárata
Az együttes 2015-ben alakult a dévaványai művészeti iskola citera tanszakán tanuló gyerekekből, tagjai a mindenkori aktuális növendékek. Munkájukat segíti az iskola fúvóstanára, aki szívesen ismerkedett meg a citerával és lelkesen vesz részt a közös muzsikálásban, valamint a népi énekes tanulókból szerveződött Gyöngyök Énekegyüttes. Húsvéti műsorukban különböző tájegységek muzsikáiból hoznak ízelítőt a harmonizált citerazenekari hangzás és a hagyományos, citerával kísért ének jegyében.
Felkészítő pedagógusok: Erdei Attila, Erdeiné Mucsi Márta
Műsor:
Délalföldi dalcsokor Bácskai párosító és szerelmi dalok Moldvai dallamok Dévaványai dallamok Kádár Ferenc és Bringye György játéka nyomán Jászsági katonadalok
Hogyan válhat el a hétköznapoktól a kiemelt alkalom, időszak? Húsvétra készülődve a gyűjteményi kiállítás ünnepi textiljei kerülnek előtérbe, közösségeket, nőket megidézve, rácsodálkozva a nagy munkabefektetéssel készült lakástextilekre és a hatalmas anyagi teherrel megszerzett ruhadarabokra – és az ünnep sokféle, változatos megélésére.
A Székelyek – Örökség-mintázatok című kiállításban megjelenik a Kárpát-medence legnagyobb ételszentelése, amelyre Csíkszeredában kerül sor. A húsvéti népszokások részletei mellett kiderül, mi minden kerül a katolikus székelyek kosaraiba húsvétvasárnap, a hajnali ételszenteléskor.
Találkozási pont: Székelyek kiállítás bejárata
Túlburjánzott az aloe verád, esetleg konganak az üres polcok a növények hiányától? Vagy a kertbe szeretnél tavaszi növényeket ültetni? A közelgő húsvét alkalmából növény- és magcserére invitál a Néprajzi Múzeum. Hozz be növényt vagy vetésre szánt magokat, és vigyél bátran új zöldeket otthonodba, balkonodra, kertedbe.
Ezekre figyelj, hogy a növényeknek legyen esélyük új otthont találni:
A felkínálható növény fajtáját tekintve kitétel nincs: szobanövény, haszonnövény, kertbe ültethető, balkonnövény is szóba jöhet, valamint vetésre szánt virágmagok.
Gyökeret eresztett növényt hozz cserépbe-földbe ültetve vagy vízbe téve.
Olyan cserépben hozd, amiből nem szóródik ki a föld!
Levágott hajtást ne hozz!
2-3 növénynél többet ne hozz!
Ne hozz olyan növényt, amit nem lehet kézben elvinni!
Magbombakészítés
Készíthetsz magbombát színpompás egynyári virágok magkeverékével. Az alapanyagokról a múzeum gondoskodik, az általad gyúrt virágbombákat pedig hazaviheted balkonkerted, virágágyásod díszítésére, de el is szórhatod a méhek örömére.
A sokszínű Volga-vidékre kalauzolja a látogatókat az előadás, udmurtok és komi-permjákok lakta falvakba. Terepmunkán készült fotók mutatják meg, hogyan keverednek a pravoszláv kereszténység és a kereszténység előtti animista hitvilág rítusai és gyakorlatai a nyelvrokon népeknél.
Tavasz van, ilyenkor jólesik a szemnek a virágba borult táj látványa, az orrnak a finom virágillatok. A közös sétán a résztvevők a gyűjteményi kiállításban keresik a művészettörténész segítségével a virágokat, amelyek ugyan mentesek az illatoktól, de látványuk éppoly érdekes, mint a tavaszi táj. Találkozási pont: Infopult (-2. szint)
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium – közismert nevén a Bartók Konzi – citerás növendékei lépnek színpadra. Már számos országos népzenei versenyen bizonyították tehetségüket, és olyan rangos helyszíneken léptek fel, mint a Fonó Budai Zeneház vagy a Magyar Zene Háza. Többen közülük a Zeneakadémia népzene tanszékén tervezik folytatni tanulmányaikat. A koncerten autentikus népzene szólal meg citerás adatközlők repertoárjából, kalotaszegi muzsika elevenedik meg hegedűjáték nyomán, valamint magyarbődi többszólamú dallamok is elhangzanak. A fellépők: Kanczel Bíborka, Major Kinga, Majoros Ditta, Sass Éva Tanáruk: Barna Anikó Vendég: Szajkó Sára
Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője
Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója
Zsigmond Gábor, az MNM KK – Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója
A két szerző: Balatonyi Judit, a pécsi Néprajz - Kulturális Antropológia Tanszék
tanszékvezető-helyettese és Berényi Marianna, a Néprajzi Múzeum Múzeum kommunikációs főosztályvezetője
Moderátor: Gréczi Emőke szerkesztő, a MúzeumCafé főszerkesztője
Ki ne emlékezne a pandémia miatt elmaradt húsvétra, a szokatlan módon megtartott családi ünnepségekre, vagy Győrfi Pál „Maradj otthon" kampányára? Azóta eltelt 5 év, már csak emlékeinkben él, amikor hosszú időre otthonainkba szorultunk. Ez az időszak azonban sok szempontból meghatározó, máig tartó hatásával számos tudományos kutatás foglalkozik. Erről tanúskodik a Néprajzi Múzeum két nemrég megjelent kiadványa is: Balatonyi Judit #Karanténesküvők: A 21. századi házasság és házasságkötési rítusok értelmezései és Berényi Marianna Falak nélkül maradt múzeum – A COVID–19-világjárvány hatása a magyar múzeumi közgyűjtemények online praxisára című kötetei.
A médiahírek gyakran a „Szerelem/Esküvő a koronavírus idején” címadással utaltak a pandémia alatti házasságkötésekre. A Szerelem a kolera idején című Gabriel García Márquez-regénnyel való analógia tökéletes volt. Ahogy az 1880-as években a Karib-térségben tomboló kolera, úgy a közelmúltbeli világméretű járvány közepette is az élet minden nehézség ellenére ment tovább, kibontakoztak és előbb-utóbb be is teljesültek a nagy, életre szóló szerelmek. De miként? Amíg a házasságkötési ráta az esetek többségében világszerte jelentősen visszaesett a pandémia alatt, addig Magyarországon nemhogy nem csökkent, hanem még nőtt is. Vajon mi állhatott a demográfiai jelenség hátterében? Balatonyi Judit #Karanténesküvők: A 21. századi házasság és házasságkötési rítusok értelmezései című könyve erre keresi a választ: mindeközben vizsgálja a házasság és a házasságkötés régi-új motivációit, módjait, rítusait és jelentéseit.
2020. március 16. napjától nemcsak a nevelés-oktatás folytatódott tantermen kívüli, digitális munkarendben, hanem valamennyi kulturális és közintézményhez hasonlóan a magyarországi múzeumok is bezártak, egészen június közepéig. A pandémia súlyos áldozatokat követelő időszakában, 2021. november 11-től 2022 májusáig pedig újra zárt ajtók mögül látták el feladataikat. Berényi Marianna Falak nélkül maradt múzeum – A COVID–19-világjárvány hatása a magyar múzeumi közgyűjtemények online praxisára című kötete ezt az időszakot dolgozza fel, egyetlen kulturális ágazathoz tartozó intézménytípusra fókuszálva dokumentálja az egész emberiséget érintő krízis következményeit.
A két könyvről, a pandémia hatásáról, emlékezetéről Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője, Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója, Zsigmond Gábor, az MNM KK – Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója beszélgetnek. Az eseményt az egyik kötet szerkesztője, a MúzeumCafé főszerkesztője, Gréczi Emőke moderálja.
A vezetésen a húsvéti ünnepkörre utaló tárgyak mentén járhatják végig az érdeklődők a gyűjteményi kiállítás tereit, majd a Székelyek – Örökség-mintázatok című időszaki tárlaton is megkeresik a témához tartozó részleteket, Fülöp Hajnalka muzeológus segítségével.
A méhészet művészete a méhek és az ember őskortól napjainkig tartó egyetemes történetéből villant fel epizódokat a szerző méhészeti tapasztalataival és megfigyeléseivel gazdagítva. Olvashatunk benne a Néprajzi Múzeum ember alakú méhlakásai mellett mézvadászokról, méhmaszkos gombasámánokról, méhes filmekről, a magyar méhészet évszázadairól, Berzsenyi Dániel méhesházáról, Sherlock Holmesról mint méhészről, a méhek gyógyító erejéről, a kaptárkövek rejtélyéről és még sok minden másról. A 2024 februárjában megjelent kötet 18 izgalmas és olvasmányos esszét tartalmaz. Elnyerte a Méhészet szakfolyóirat szakmai elismerését, a Boczonádi-díjat, szerzője pedig a QUBIT tudományos-ismeretterjesztő online folyóirat „Év embere” díját. A vetített képes előadáson Weiner Sennyey Tibor mesél a 2025. április 11-én már második, javított kiadásban megjelenő könyve történetéről, tartalmáról, tanulságairól.
Az együttes 1966. október 28-án alakult meg Lábodi Zoltán vezetésével. Számos elismerésben részesült, így miniszteri dicséretet, a „Vas megye kultúrájáért” díjat és a „Sitke községért” érdemérmet is megkapta. Az elmúlt közel hatvan évben a magyar népzenét népszerűsíti hazánkban és külföldön, többek között Ausztriában, Erdélyben, Horvátországban, Szlovéniában. Ma már az alapítók fiai és unokái alkotják a tízfős zenekart, amely Sitke kulturális életében is kiemelt szerepet játszik. Hangszereiket kezdetben Fóth Zoltán, majd Tuka Zsigmond, később Gáts Tibor és Gróf László neves mesterek készítették. Jelenleg több szólamban játszanak, műsorukat Földesi János és Földesi Jánosné Rózsa tanította be.
Ezen az ünnepi tárlatvezetésen a látogatók a kiállítás egyik kurátorával közösen keresik meg a Kerámiatérben a húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódó edényeket, edénytípusokat és másféle tárgyakat. Olyan, jellemzően díszített tárgyakat vehetnek szemügyre, amelyek funkciójuk szerint, illetve szakrális ábrázolásaikkal kapcsolódhatnak az ünnepkörhöz.
Gömöri juhászok népmeséi élednek újjá ebben az előadásban. Egy juhászlegény elindul az Alföldről a gömöri hegyekbe szerencsét próbálni, mesterséget tanulni. Közben sok-sok akadályra és segítőre is talál. Az interaktív előadásból kiderül, miként tud megfelelni tudós pásztor édesapja intelmeinek. A gyerekek közvetlenül beléphetnek a bábos-maszkos játékba, az előadás részeseivé és alkotóelemeivé válhatnak.
Rendező-dramaturg: Badin Ádám
Díszlet: Ulman István
Bábok, maszkok: Benko Pál
Játsszák, mesélik, zenélik: Badin Ádám, Badin Gabriella és Gáspár Dániel
Talán már tudjátok, hogy a múzeum gyűjteményi kiállításának két kis furcsa lakója is van: Barka cica és Buga kutya. Kosár, szekér, csizma, seprű – ezek az ő rejtélyekkel teli történetük tavaszi epizódjához tartozó tárgyak. De vajon hogyan kapcsolódnak ezek a tárgyak a kis kedvencek húsvétjához? Derítsétek ki a múzeumpedagógusokkal együtt! (És Barka vajon miért Barka? Aki ezt is tudja, kap egy plusztojást!)
Találkozási pont: Gyűjteményi kiállítás bejárata
A Néprajzi Múzeum új zenei motívumalkotójával bárki megtapasztalhatja, milyen karmesternek lenni. Az alkalmazás az ethnofusion.neprajz.hu oldalon érhető el, de a húsvéti fesztiválnapon most élő zenészeket lehet vezényelni! Az interaktív programban a DJ mellett magyar népzenészek is közreműködnek egy-egy híres magyar népzenei részlettel. A vállalkozó kedvűek a pódiumra állva irányíthatják majd a zenészeket: ki mennyire játsszon hangosan, mely motívumokból épüljön fel a zene – vagyis a saját, egyedi EthnoFusion-dal.
Az akusztikus duót Träger Lili énekes és Szőllősi Lajos gitáros alkotja. A Folk on 45 különleges formáció: zenéjükben világslágerek és magyar népdalok motívumai találkoznak, de nem feldolgozásként, hanem új dalokat, új zenei világot alkotva. Looper pedál segítségével építik fel az élő, lüktető zenei szövetet, amelyben a rétegek – ritmus, harmónia, dallam – fokozatosan szövődnek egymásba, szinte zenekari hangzást létrehozva. Ebben az élőben felépülő zenei térben kapnak helyet a magyar népdalok, s nem megidézve, hanem új kontextusba helyezve válnak kortárs zenei üzenetté.